Néveri Sándor: Nagymegyeren a képviselő-testület a jó ügyek mellé mindig oda tudott állni

Húsz év után Ön az első magyar polgármester Nagymegyeren. Véleménye szerint a „legmagyarabb” városnak eddig miért nem volt, és miért pont most lett magyar nemzetiségű vezetője?

Véleményem szerint az emberek több szempontot figyelembe vettek most is és máskor is. A nemzetiség is egy fontos szempont, de valószínűleg az eddigi magyar polgármester-jelölteknek nem sikerült megszólítaniuk programjukkal úgy a választókat, hogy elnyerjék a bizalmukat. Most pedig ezek szerint ez másképp történt.

Három évvel ezelőtt lépett be az MKP-ba, tehát egy választási ciklusban függetlenként, majd nagyjából egyen keresztül párttagként, alpolgármesterként is tevékenykedett. Mesélne a tapasztalatairól, amit ez idő alatt szerzett, illetve hogy miért döntött úgy, hogy „feladja” függetlenségét?

2002-ben is megszólított az MKP, ekkor és négy évvel később is a támogatásukkal, de függetlenként kerültem be a képviselő-testületbe. Korábban azt tapasztaltam, hogy kevés lehetőség van arra, hogy a véleményemet megvitassam arra nyitott emberekkel. Úgy éreztem, hogy kicsit elszigetelődtem, és mint képviselő, kevés információhoz jutok. Rájöttem viszont, hogy egy politikai pártnak az a feladata helyi szinten, hogy teret adjon képviselőinek adott kérdések megvitatására. Kommunális szinten egy politikai párt alapszervezetébe azok lépnek be, akik szeretnének véleményt nyilvánítani, és valószínűleg ambíciójuk is van, hogy képviselőként hatékonyabban próbálják befolyásolni a helyi közéletet. Egy olyan csapatba szerettem volna bekerülni, ahol egyes döntések előtt szakmai szempontokat követve megerősítjük vagy módosítjuk egymás álláspontját.

Mit üzenne olyan kritikusoknak, akik úgy tartják, hogy egy vállalkozó azért vállal szerepet a politikában, hogy még inkább megszedje magát, és a saját maga hasznát keresse.

Nem tudom, mennyi példa van erre, de ezt szeretném megcáfolni a tevékenységemmel. A 2006-os választások után, amikor az akkori polgármester elvesztette a mandátumát, hét hónapig átvettem a hivatalát. Némi tapasztalatom tehát már van ilyen jellegű munkával, és eddig sem éltem vissza vele.

Az Ön honlapján található egy kérdőív, amelyen a polgárok adhatnak választ néhány, a várossal kapcsolatos kérdésre. Megtudhatnánk, hogy ez alapján mit tartanak az emberek a város legjelentősebb társadalmi gondjának?

Azon dolgok foglalkoztatják az embereket, amik a mindennapjaikat befolyásolják. Elsősorban az egészségügyi ellátás, amihez hozzá kell tenni, hogy nagy részben nem a helyi önkormányzat kompetenciája, az emberek viszont elvárják tőlünk, hogy javítsuk az ezzel kapcsolatos lehetőségeket. Aztán a közvilágítás, járdák, közutak rossz állapota, ami nehezíti az életüket. Megvizsgáltam egy szociológiai felmérés eredményeit is, amely szerint elsősorban a munkahelyek hiánya aggasztja az embereket. Elvárják emellett a kulturális és sportrendezvények szervezését, sportolási lehetőségek kialakítását. Élhetőbb várost szeretnének, nyilván máshol is.

Gyakran hangoztatta az egészségügy és a munkahelyteremtés fontosságát, amely segíthet megakadályozni, hogy a fiatalok elvándoroljanak. Mik a konkrét elképzelései ezekkel kapcsolatban?

Megvásároltunk egy épületet Nagyszombat megyétől. A volt poliklinika épületéről van szó, ezt szeretnénk átalakítani, ami nagyobb komfortot és jobb körülményeket biztosítana a rendelő orvosoknak és pácienseiknek egyaránt. Több orvos is a város különböző pontján rendel, ami nem ideális állapot. Ezeket legjobb lenne egy helyre koncentrálni. Lenne igény szakorvosokra, szemorvosra például, ez viszont sajnos nem a város hatásköre. A megyén és az egészségügyi biztosítón is múlik.

Ami a munkahelyteremtést illeti, nagyon nagy lehetőségek rejlenek a hévízfürdővel kapcsolatos járulékos szolgáltatások fejlesztésében. A szállásadás lehetősége, éttermek kialakítása mind munkahelyeket teremthet. Emellett van egy előkészített 30 hektáros területünk, amelyet ipari park létrehozása céljából szeretnénk értékesíteni. Kiindulva abból, hogy Nagymegyer a Budapest-Pozsony-Bécs háromszögben fekszik, közel Győrhöz, amellyel közösen különböző projekteken szeretnénk együttműködni. Nagymegyer emellett tagja a Győr-Moson-Sopron megye és Dunaszerdahelyi járás paktumának. Ez egy olyan csoportosulás, amely a határon átnyúló foglalkoztatási programokat támogatja. Ezek az aktivitások mind a munkahelyteremtésről szólnak. Ez nagyon fontos, Nagymegyer lakossága ugyanis csökken. Elsősorban az iskolázott fiatal lakosok kényszerülnek arra, hogy megélhetésük céljából elhagyják a várost. Sokan külföldön próbálnak tapasztalatot szerezni, ami dicséretes, de ezután annak kellene következni, hogy a tapasztalataikat itt hasznosítják. Pozsonyban, Dél-Komáromban és Győrben is sokan dolgoznak. Győrben például nagy a potenciál a tanult emberek részére. Ezzel kapcsolatban is szeretnénk információt nyújtani az itt élőknek. Továbbá egy letelepedési programot tervezünk meghirdetni: a nagymegyeri kötődésű, elvándorolt fiatalok számára szeretnénk támogatást nyújtani lakás- vagy telekvásárláshoz.

Tavaly Ön is azon képviselők közt volt, akik felhívták a polgármester figyelmét, hogy a Tesco számára jóváhagyott telekeladás ellentétben áll a városfejlesztési tervvel. Hol tart most ez a történet?

Már maga a határozat elfogadása furcsa volt. Kétszer is nagy fölénnyel elutasították azzal, hogy a futballstadion területe nem eladó, harmadszor pedig ugyancsak nagy fölénnyel elfogadták. A sport iránt elhivatottságot érző képviselők úgy látták, hogy a telek eladásából származó bevételt a terület fejlesztésére lehetne fordítani, ugyanakkor az általuk támasztott feltételek nem kerültek bele a szerződésbe. Októberben elkezdték bontani a területet, de még maguk a sportvezetők sem tudták, hogy mi történik, és feljelentést tettek, hogy ellopták a kerítést, közben pedig érvényes bontási engedéllyel rendelkezett a cég, amely a bontást végezte. Annyira nem kommunikált a város előző vezetése a sportvezetéssel, hogy nem is tájékoztatták őket a bontásról. Én ezt a bontási engedélyt megóvtam, az ügyész pedig ezt követően felszólította az építészeti hivatalt, hogy vonja vissza az engedélyt. Jelenleg a hivatal vizsgálata folyamatban van.

Volt róla szó, hogy esetleg más területeken is megvalósulhatna az építkezés…

Nem mondanám, hogy már végleges a helyszín, mivel a területi végzés még nincs kiadva. Továbbra is az a véleményem, hogy jó volna, ha máshol valósulna meg. Ha a területi végzést kiadják, akkor a képviselők többségének döntését tiszteletben tartva kénytelen leszek aláírni. Lehetőség volna az építkezésre a jelenlegi helyszínnel szembeni területen, amely rövidesen szintén eladásra kerül, akárcsak az ipari parkra szánt területen. A városon belül is létezik egy erre alkalmas terület.

A jelenlegi autóbusz-állomásról van szó? Mi lesz a sorsa?

A terület tulajdonosa a dunaszerdahelyi SAD, és a földalap, de szeretnék felkínálni eladásra. Több felhasználási lehetőséget látok benne, fogok velük tárgyalni ezekről. Mindenféleképpen egy multifunkciós épületet szeretnénk ott létesíteni. Vagy pedig értékesíteni ilyen céllal. A buszállomásnak a mostani terület körülbelül egynegyedére van szüksége.

Indítottak egy petíciót is az ősz folyamán az R7-es gyorsforgalmi út mielőbbi megépítése érdekében, amit 2400-an írtak alá. Mit tud tenni még a város, hogy ezt meggyorsítsa?

A petícióban több kérést fogalmaztunk meg. A közlekedésügyi minisztériumtól kértük, hogy gyorsítsák meg a Pozsony és Somorja közti szakasz megépítését. A minisztertől kaptam egy tájékoztatást, hogy miért lett leállítva a folyamat, és újra megvizsgálva, de ezt időhúzásnak tartom. A másik kérés az volt, hogy lehetőleg minél jobban közelítse meg Nagymegyert a gyorsforgalmi út. A mostani tervek szerint Hegyéténél eltérne Galánta felé, mi viszont szeretnénk, ha közelebb jönne, vagy pedig egy megfelelőbb rákötés történne a magyarországi határátkelőre. Ez mindig is egy frekventált átkelő volt, és az is lesz. Nagymegyer és Medve között ugyanakkor – a teherforgalomra tekintettel – nagyon keskeny és balesetveszélyes az út. Ezért is szeretnénk azt bővíteni. A megfelelő fórumokon továbbra is ezért fogok küzdeni.

A képviselő-testületben jelenleg négy MKP-s és kilenc független tag van. Ön szerint sikerül majd együttműködnie az MKP-frakciónak a függetlenekkel?

Biztos vagyok benne. Az előző testületben is ugyanilyen volt az arány. A nézetkülönbségek ellenére Nagymegyeren a képviselő-testület a jó ügyek mellé mindig oda tudott állni. Egy önkormányzat együttműködésre van ítélve. Akkor tud sikeres lenni, ha a polgármester, a testület és a hivatal hármasa a megfelelő módon kommunikál egymással. A jelenlegit egy jó összetételű képviselő-testületnek tartom. A négy MKP-képviselő egy körülbelül 50 tagú alapszervezettel tud konzultálni, ez pedig egy olyan előny, amely biztosan meg fog mutatkozni a felkészültségükben.

Szilvási Tibor - Paraméter