Zirig Ferenc pert vesztett a Nap Kiadóval szemben - 1 millió korona volt a tét

A dunaszerdahelyi Járásbíróság első fokon elutasította a helyi magyar gimnázium igazgatója, Zirig Ferenc Nap Kiadóval szemben benyújtott személyiségi jogi keresetét, amelyben a kiadó által jegyzett Csallóköz-Žitný Ostrov regionális hetilapban közzétett híradások és szerkesztői vélemények miatt követelt személyiségi jogai megsértése és hitelrontás jogcímén 1 millió korona elégtételt.

A Zirig által sérelmezett híradások és újságírói véleménynyilvánítások tárgya az a 2006-2007-ben rendkívüli médiavisszhangot kiváltó esemény volt, hogy a szóban forgó időszakban a youtube videómegosztó portálon egy olyan rendőrségi vidófelvétel került nyilvánosságra, amely Zirig Ferencet és kollégáit, többek között az ugyancsak dunaszerdahelyi iskolaigazgatóként működő Ibolya Olivért egy annó kétes hírű erotikus szalonként üzemelő nagylégi vendéglátóegységben örökíti meg szórakozás közben.



Zirig szerint a regionális hetilap vonatkozó híreivel és kommentárjaival méltatlan helyzetbe hozta őt, megsértette személyiségi jogait, mert azok, úgymond, tendeciózus módon tálalták és minősítették a tényt, hogy ő és társai egy erotikus szalonban – köznyelven: bordélyházban – szórakoztak.

A per ítélethirdetésére március 17-én került sor. Az egyelőre nem jogerős verdikt szerint a Csallóköz-Žitný ostrov szerkesztői és kommentátora nem követtek el becsületsértést, hitelrontást, nem rágalmazták meg Zirig Ferencet, mivel semmi mást nem tettek, mint, ami az újságírók kötelessége. Vagyis annak rendje-módja szerint beszámoltak egy olyan eseményről, a zsurnalisztika hétköznapi eszközeivel minősítve azt, amelynek Zirig Ferenc közéleti tényezőként – egy iskolaigazgatóról, helyi érdekű politikusról van szó többek között – önként volt az egyik főszereplője. Nevezetesen, olyan közszereplőként dokumentálták jelenlétét egy kétes hírű szórakozóhelyen, ahol neki és a hozzá hasonló pozícióban levő embereknek semmi keresnivalójuk nincsen. Legalább is joggal vethet föl erkölcsi vonatkozású problémákat a nyilvánosságban, ha ilyesmi előfordul.

A sajtó emberei tehát az inkriminált esetben sem tettek mást, mint hogy olvasóikat a lehető legrészletesebben tájékoztatták. Tehették ezt annál is inkább, mivel a közszereplők viselt dolgai a vonatkozó hazai és nemzetközi jogi normákkal összhangban sokkal intenzívebben minősíthetőek, sőt, számon kérhetőek, mint egy-egy közember hétköznapi cselekményei.

A bíróság, egyszersmind kötelezte Zirig Ferencet az általa perbe fogott Nap Kiadó ügyvédi költségeinek megtérítésére.

-para-