Roma holokauszt: "Erőszakkal elvehető az élet, de a lélek, a belső szabadság és a méltóság nem"

2011. augusztus 2. - 18:56 | Régió
DUNASZERDAHELY – A Romológiai Intézet szervezésében, többek között Rudolf Chmel kisebbségekért felelős kormányalelnök részvételével valósult meg a roma holokausztról való megemlékezés.

Iveta Radičová kormányfő is meghívást kapott, végül nem tudott részt venni, ám levélben fejtette ki nézeteit a szörnyű eseményekről való megemlékezés kapcsán. Véleménye szerint a Porraimos szó egyrészt azt "a félmillió európait jelöli, akiket a náci népirtás idején megfosztottak minden joguktól, embertelenül megaláztak és brutálisan megöltek. Másrészt viszont számunkra jelentheti azt a mosolyt is,  amellyel egy általa említett történet szerint egy roma család kerekedett felül hóhérain. "Ez a megtörhetetlenség jele, hiszen az a roma, aki haláláig nevetett, morálisan győzedelmeskedett hóhérai felett" - jegyezte meg levelében. Sorait azzal zárta, hogy "erőszakkal elvehető az élet, de a lélek, a belső szabadság és a méltóság nem".

Ravasz József, a Romológiai Intézet igazgatója beszédében aláhúzta, hogy "a történelem során több millió ember esett el azért, mert másképpen gondolkodott, más volt a véleménye, más törzshöz, más nemzethez tartozott. Auschwitzban, még mielőtt véleményt mondhattak volna, hogy hova is tartoznak, megölték őket, mert valaki úgy döntött, hogy alsóbbrendűek, nincs joguk az élethez". Ravasz szerint a legszörnyűbb az a felismerés, hogy mindezt a 20. században élő modern ember követte el. "Embernek kell lennünk, és ébernek, felkészültnek, mert tudvalévő, hogy különböző neonáci csoportok fenyegetik és bántalmazzák a roma közösség tagjait" - fogalmazott. Hangsúlyozta, a roma nemzetnek nem kell bizonyítania kulturális értékeit, nemzeti hagyományait. "Indoeurópaiként második hazánkban, Európában békét hirdető szabad nemzetként kívánunk élni" - mondta Ravasz József. "Nincs második, nincs harmadik ember. Az embert méltóságához mérten, nem lehet ragozni" - zárta beszédét.

Rudolf Chmel kisebbségügyi kormányalelnök hangsúlyozta, hogy a nem is olyan régi időkben az ilyen tragédiák szinte mindennaposak voltak, ma azonban elfogadhatatlanok, éppen ezért szerinte máig nem sikerült feldolgoznunk a történteket."Ma el kell gondolkoznunk azon, hogyan lehet megbékélni a múlttal, még egy ilyen méretű tragikus eseménnyel is. A roma holokauszt hosszú ideig szinte ismeretlen része volt a második világháborúnak. Egy idő után nyitották meg ezt a kérdést, ami összefügg a roma problematikához való hozzáállásunkkal is. Annál sürgetőbben kell emlékeznünk egy olyan múltra, amelyben kiradíroztak volna bizonyos nemzeteket, fajokat" - mondta Chmel. Kiemelte, hogy gyakran csak a romák szegénységi problémáit igyekszünk megoldani, és az együttélés komplex kérdéseivel nem foglalkozunk. "Ez a megemlékezés legyen annak is a mementója, hogy ezen elgondolkozzunk" - fogalmazott a kormányalelnök.

Milan Čič, a köztársasági elnöki iroda vezetője is beszédet mondott, mely során kifejtette, hogy azok közé tartozik, aki még emlékszik a nácik hatalomra kerülésére, és többek között barátait és osztálytársait is gyászolja ezen a napon."Egyre kevesebben vannak, akik emlékeznek, és meggyőzhetnek másokat arról, miért a legmagasabb rendű érték az emberi élet. Nézni a saját jogainkra, és nem emlékezni a múltra, az olyan, mintha tudat és lelkiismeret nélkül élnénk" - húzta alá. Véleménye szerint még sok idő eltelik addig, míg megtanuljuk elfogadni a kultúrák különbözőségét, "és tolerálni mindazokat, akiket úgy hívunk, ember".

Hájos Zoltán dunaszerdahelyi polgármester az előtte szólókhoz hasonlóan kiemelte a megemlékezés fontosságát, amely szerinte egyben kiállás amellett, hogy a jövőben hasonló szörnyűség ne történhessen meg. "Dunaszerdahely a tolerancia városa, ami a mindennapi életéből is fakad. Békésen megél a magyar többség és a szlovák, roma és más nemzetiségű kisebbség.Hiszem, hogy ezt tovább tudjuk fejleszteni" - jegyezte meg a polgármester.

Az említetteken kívül a megemlékezésen részt vett Csicsay Gábor, a földművelésügyi és régiófejlesztési minisztérium államtitkára, Pavol Mešťan, a pozsonyi Zsidó Kultúra Múzeumának vezetője, valamint számos európai ország szlovákiai nagykövetségének képviselői.

-para-