Október 6.: Arad cáfolata annak, hogy vereségből nem lehet győzelem

A megemlékezést Hájos Zoltán dunaszerdahelyi polgármester beszéde nyitotta meg. Hangsúlyozta, azokról emlékezünk meg, akiknek nem kellett életüket adniuk a hazáért és a szabadságért, de becsületből mégis megtették.

"Az összetartozás ereje kell ahhoz, hogy mi is kiálljunk egymásért a határon innen és túl, felvidéki politikusként pedig ki merjünk állni a felvidéki magyar közösségért, nem pedig gazdasági vagy más előnyök érdekében kössünk egyezséget közösségünk tagjainak érdekével szemben" - fogalmazott.

Hájos bízik abban, hogy "egyszer majd a felvidéki magyarság is úgy érezheti magát Szlovákiában, hogy jó magyarnak lenni. Hiszem, hogy nem teljesednek be Tompa Mihály szavai, miszerint mint oldott kéve, széthull nemzetünk".

Őt Nagy István, Mosonmagyaróvár fideszes polgármestere, magyar országgyűlési képviselő követte, aki szerint újra és újra át kell gondolnunk múltunkat, hogy az ismert elemeket új megvilágításban láthassuk. "Arra kell gondolnunk, hogy áldozatuk nem volt hiábavaló. A mártírhalálnak nincs logikája, de ott fénylik egy távoli cél. A gyász az idők során méltóságteljes ünneppé is nemesedett. Arad cáfolata annak, hogy vereségből nem lehet győzelem, hiszen 1848 nélkül nem lett volna 1867. Haynau veszélyes fegyvert adott a magyarok kezébe, a dac, a harag, összefogta a nemzetet. Október 6. a szabadságszeretet, a szolidaritás, az összetartozás napja. Gyászolnunk kell halálukat, de ünnepelnünk kell a feltámadást, hogy eszméik túlélték a gyilkos golyót, vagy a kötelet" - szögezte le Nagy István.

Kifejtette, hogy az aradi vértanúk személyében ártatlanokat végeztek ki, akik csak szabadságot akartak. "Korunkban nemcsak a tárgyakat, hanem az erkölcsi elveket is ugyanolyan gyorsan cserélgetjük. A múlhatatlan értékek kötnek minket össze. Nemcsak attól vagyunk magyarok, hogy magyarul beszélünk, hanem attól, hogy egyre gondolunk, ha valaki azt mondja nekünk, Szent István, Mátyás király, Rákóczi Ferenc, Petőfi Sándor, vagy pedig Damjanich János, Lázár Vilmos, Nagysándor József. Sok mindenről lehet vitánk, de összekötnek minket ezek az érzések. Nem 1848. március 15., hanem 1849. október 6. után jelentett mást a magyar szabadság gondolata. A gyász pedig mára felemelő együttlétté változhatott..." - jelentette ki Mosonmagyaróvár polgármestere.

A beszédeket követően a az 1848/49-es hősök emlékművénél koszorúkat helyeztek el a megjelentek, köztük Balogh Csaba pozsonyi magyar nagykövet, Nagy István mosonmagyaróvári polgármester, Gál Gábor parlamenti képviselő, a Híd és az MKP szervezetei, Dunaszerdahely város vezetése, valamint intézményeinek képviselői.

-para-