Horthysta Ógyalla és Párkány?

Mint ismeretes, a kulturális tárca kifogásolja a Rudolf Chmel kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes hivatalában kidolgozott, frissített és kiegészített településnév-listát, amely jóvátenné a hírhedt 1994-es táblatörvényt. Horthy-korszakot idézőnek és az elmagyarosítás szellemét felidézőnek tartja azt.

Bár szerkesztőségünk úgy értesült, hogy e héten hétfőn a miniszterelnök-helyettesnél az összes Szlovákiában élő nemzetiség képviselői a természetes módon kialakult történelmi helyneveket hagyták jóvá, a minisztérium szerint továbbra is a táblatörtvény névlistája kell legyen a mérvadó. Szerkesztőségünk írásban kérdezett rá Eva Chudinovánál, a kulturális tárca szóvivőjénél arra, hogy ugyan miféle történelmi, geográfiai, etnográfiai és nyelvészeti szempontok és bizonyítékok alapján minősítenek bármilyen településnevet helyesnek vagy helytelennek, továbbá arra is, hogy miféle konkrét történelmi bizonyíték van arra, hogy épp Hurbanról és Štúrról kellett elnevezni 1948-ban Ógyallát és Párkányt? Holott ugyebár a két személynek semmiféle köze sincs a két városhoz. Azt is megkérdeztük, egyáltalán figyelembe veszi-e a nemzetiségek véleményét a minisztérium ebben a kérdésben?

Eva Chudinová szóvivő röviden nyilatkozott, eszerint a kulturális minisztérium jogi szempontból lehetetlennek tartja, hogy most megváltoztassák az elnevezési szabályokat, mert úgymond csak a 2021-es népszámláláskor rendelkezik majd a minisztérium hiteles adatokkal arról, hogy az érintett településeken lesz-e 15 százaléknyi a nemzetiségek aránya. Ennyi a válasz. Persze azt hozzátették, hogy a tárcaközi egyeztetésben továbbra is nyitottak megvitatni a településnév listáját, de a minisztérium érvelését szakemberek is gagyinak és felháborítónak tartják.

Orosz Örs, a Fórum Intézet szakértője úgy nyilatkozott, hogy az érvelés övön aluli – pont a liberális SAS által felügyelt tárcától -, ugyanis Vályi András már 1796-ban  Ógyalla alakban jegyzi Ógyallát, ekkor ugyebár nemhogy Hurban, de még Horthy sem volt a világon. A geográfus szerint bármilyen későbbi korhoz, személyhez kötni ezt a történetet alapos tévedés és félrevezetés.

A Párkány–Parkan névalakokban is hamis a minisztérium állítása. A Horthy-korszak erőltetése szintén butaság a Párkányi Városi Múzeum igazgatója szerint. -Ha a nacionalista köd és a történelmi tévhitek, alaptalan mítoszok világából ki tudnának mászni a hivatalnokok, az remek lenne, mert a Párkány névalakot, sőt a Parkan névalakot is már Horthy előtt, sőt 1867 előtt is több évszázaddal használták- fejtette ki Juhász Gyula a Paraméter szerkesztőségének. A Párkány név ugyanis már 1543-tól használatos, a Dsigerdelen-Parkan név pedig törökül az ellenség májába ékelődő erődöt jelent,  történelmi okmányok, hivatalos iratok is rögzítik ezeket a névalakokat. De a Parkan név már Masaryk elnök idejében, az első Csehszlovák Köztársaság alatt hivatalosan is használatban volt, egészen 1948-ig – és akkor sem zavart senkit. – Ez egy dilettáns, rosszindulatú, és minden történelmi tényt meghamisító érvelés – tette hozzá a múzeumigazgató.

- Az ügyben jelenleg pozitív hozadék az, hogy Rudolf Chmel kisebbségi bizottságának tagjai jóváhagyták a javított listát és ez kerül majd a kormány elé – mondta el a Paraméternek Orosz Örs, de mint fogalmazott, arra nincs garancia, hogy a kormány nem inkább a kulturális minisztériumra fog hallgatni.  Az anyag a múlt hét szerdáig volt tárcaközi egyeztetésen, a kulturális tárca és a kisebbségi miniszterelnök-helyettes kabinetjének szakértői két héten belül egyeztetnek ismét az ügyben.

Buchlovics Péter