MKP/Híd: Adóemelés vagy költségcsökkentés?

2011. december 14. - 09:30 | Régió
DUNASZERDAHELY – E két verzió ütközött a kedd estig tartó képviselő-testületi ülésen. A pénzügyi osztály ingatlanadó-emelési javaslatát végül a Híd+függetlenek támogatása híján elvetették.

Az ingatlanadó emelését a városháza pénzügyi osztálya javasolta, Pápay Zoltán osztályvezető terjesztette be. Ennek részeként a négyzetméterenkénti ingatlanadó az eddigi 0,17 centről 0,26-ra emelkedne a lakások és a házak, valamint azok körüli gazdasági épületek esetében. A javaslat ugyanakkor nagyobb mértékben feltételezte az ingatlanadó emelését ipari építmények, az energetikai, építőipari, valamint az ezzel kapcsolatos raktározási és adminisztratív épületek esetében a korábbi 1,33 euróról 2,5 euróra, az egyéb építmények kategóriában (a fentieken kívül nem ide tartoznak még a kerti épületek, garázsok, valamint bizonyos vállalkozásokhoz kötődő épületek) pedig a korábbi 0,70 euróról 2,2 euróra.

A Radičová-kormány kényszerít?

Pápay indoklásában arra hivatkozott, hogy mind a Fico-, mind a Radičová kormány az önkormányzatok bevételeinek megnyirbálásával próbálja kezelni a válság okán kialakult helyzetet. Bírálta többek között, hogy Ficoék annak idején emelték a személyi jövedelemadó adómentes részét, mivel elmondása szerint az önkormányzatok bevételeinek 25%-át érintik a jövedelemadók, és ezáltal ebből befolyó pénzösszeg kevesebb. Azt mondta, hogy ezt még sikerült kipótolni a korábbi tartalékaikból,de a Radičová-kormány "eloszlatta az illúziót a bevételek növelése kapcsán". Emlékeztetett egy törvénymódosításra, amellyel 70,8%-ról 65,4%-ra csökkentették a községeknek szánt részadók magasságát. "A kormány azt próbálja elhitetni, hogy így is 6%-os a növekedés, ami kizárt, hiszen ilyen esetben a 2012-es személyi jövedelemadó-bevételeknek 15%-kal kellene emelkedniük, valamint 25 ezer új munkahely volna szükséges" - jegyezte meg Pápay. További átgondolatlan intézkedésnek vélte a kormány részéről a játékautomatákról szóló törvény módosítását, ami ismét csak az önkormányzati bevételek csökkenéséhez vezet azáltal, hogy szigorúbbá váltak a játékgépek üzemeltetésének feltételei, így nyilván kevesebb lesz belőlük.

A pénzügyi osztályvezető egyszersmind hangoztatta, hogy mindezen bevételkiesés kiegyensúlyozásaként a kormány kényszeríti az önkormányzatokat, hogy adót emeljenek. Figyelmeztetett, hogy a jövő évi költségvetés bevételi oldaláról hiányzik 700 ezer euró, a kormány pedig a legmagasabb és legalacsonyabb helyi adótarifák közti különbség csökkentésével próbálta elérni, hogy a lakosságot érintő adótarifák emelkedjenek. Végül elárulta azt is, hogy a köztársasági elnök mindezt nem írta alá, az újbóli parlamenti jóváhagyással pedig már csak 2013-ban léphet életbe. 

Pápay kijelentette, hogy az ingatlanadó a bevezetése óta nem emelkedett, és a mostani emelés is csak mintegy 300-350 ezer eurót fedhet ki. Tegyük hozzá, amellett, hogy egyébként a Járási Ügyészség megerősítése szerint is az elmúlt években már 80 ezer eurót jogtalanul húztak ki város lakosainak zsebéből.

Csúnya világ jön

Súlyos dolgokat vizionált az osztályvezető a javaslat elutasítása esetén, megemlítve a város gazdálkodásának fokozatos összeomlását, sport- és egyéb támogatások beszüntetését, közhasznú munkák (mint a zöld övezet karbantartása) leállítását, és oktatási intézmények bezárását. Egyúttal kijelentette, mindezért azoknak kell viselniük a felelősséget, akik ellene szavaznak.

Bindics Zolt (Híd) a frakció nevében kifejtette, hogy megvitatták az adóemelés lehetőségét is, ám nehezményezte, hogy a költségvetés tervezetét még nem is látták, mikor erről dönteniük kellett volna. Pápay ezt azzal magyarázta, hogy a kormány számos intézkedést csak novemberben, illetve december 1-jén hozott meg. Bindics ugyanakkor úgy vélekedett, "divatos" dolog a gazdasági válságra hivatkozni, de a tények szerint 500 ezer euróval nő a város adóbevétele, és a folyó mérleg is mintegy 1,1 milliós többletre van tervezve. Éppen ezért nem tartotta indokoltak az emelést.

"Értem én, miért éppen 300 ezer euróra szól az adóemelés" - vetette fel Bindics utalva a VMK előtti tér rekonstrukciós hibái miatti térítés csökkentésére, ami nagyjából ugyanekkora mértékű. Hájos Zoltán ugyanakkor ezt spekulációnak tartva elutasította.

Inkább költségcsökkentő módosítások

Bindics egyszersmind elmondta, hogy a Híd tagjai a pénzügyi bizottság ülésén költségcsökkentő módosításokat javasoltak, mégpedig olyan téren, ahol a kiadások a krízis idején is 20-30%-kal emelkedtek. Felrótta Pápaynak azt is, hogy puha költségvetési korlátokat alkalmaz azáltal, hogy a megrendeléseknek a költségvetés nem szab határt. Példaként említette a zöld övezet karbantartását végző cég esetét, akinek két éve még csak 365 ezer eurót fizetett a város, idén pedig 520 ezret, miközben a zöld övezet mérete nem nőtt.

Hájos Zoltán erre reagálva felsorolt néhányat az ő polgármesteri ténykedése idején hozott spórolási intézkedésekből, megemlítve az irodai és tisztítószerek közbeszerzés keretén belül történő beszerzését, az áramra fordított kiadások világpiaci áron történő beszerzését, ami elmondása szerint így "15%-kal olcsóbb, mint a sarki üzletes számára", valamint az alternatív gázszolgáltató és az óvodai étkeztetés versenyeztetése által elért spórolást. Pápay kiegészítve populistának nevezte a Híd képviselők kezdeményezéseit és az adóemelés elutasítását, hozzátéve, hogy lehet kiírni versenytárgyalást a közhasznú munkára (zöld övezet), de az időbe telik és akár bíróságra is viheti az érintett. Felsorolt ő is néhány adatot, miszerint 11%-kal csökkentették a városháza költségvetését, 50%-kal a PR-költségeket, ugyanennyivel a sport- és kulturális támogatásokat.

Dakó Sándor (Híd) emlékeztetett arra, hogy frakciójuk kiállt a költségvetés módosítása mellett, amikor a tér munkálatainak folytatása miatt szükség volt rá, hozzátette, ennek a kormánynak a minisztere, Simon Zsolt szintén a tér mellett foglalt állást, Nagy József környezetvédelmi miniszter pedig az ollétejedi szemétdomb rekultivációjának hibái miatt kirótt büntetés csökkentésében segédkezett. "Tisztában vagyunk azzal, hogy ínséges időszakban vagyunk, de nemcsak az önkormányzatok, hanem a lakosság és a vállalkozói szféra is bevételkiesés előtt áll. Ne terheljük a lakosságot, hagyjuk őket lélegzethez jutni. Cserébe elvárjuk, hogy megértsék, hogy a szolgáltatások és juttatások rovására költségcsökkentő gazdaságpolitikát vezetünk be, keresve az anyagi forrásokat a bevételkiesés befoltozására" - fogalmazott Dakó.

Ravasz Marián egyúttal bírálta, hogy Pápay "17 éves tapasztalatából mindössze pár soros indoklásra futotta", amivel az adóemelést indokolva. Pápay indoklásában egyébként az inflációt említette, véleménye szerint, ha ezt beépítették volna évről évre az ingatlanadóba, akkor kisebb mértékű emelés is elegendő lenne. Ravasz ez alapján egy használhatatlan szemétnek titulálta a javaslatot. 

Kit is érint az adóemelés?

Hodosy Szabolcs (MKP) azzal érvelt a javaslat mellett, hogy az magába foglalja a részletfizetés lehetőségét, magánszemélyek esetében 33, vállalkozások esetében 663 euró felett. Kiemelte továbbá, hogy az emelés mértéke az ipari, energetikai létesítmények esetében a legmarkánsabb, és hogy ezzel nem a helyi lakosok zsebéből vesszük ki a pénzt. Ravasz Marián erre reagálva feltette a kérdést, hogy vajon egyetért-e a képviselő a 88%-os adóemeléssel. Hozzátette, hogy például az építőipar egyébként is a válság idején egyik leginkább sújtott terület, a munkahelyek elvesztése pedig a lakosokat érinti. 

A vita Bindics Zsolt és Pápay Zoltán adatütköztetésével ért véget. Bindics ismertette, hogy míg azt próbálják sugallni, hogy egyre rosszabb a helyzet, addig a 2009-es 8,2 milliós adóbevételt követően bár jelentős csökkenés következett be 2010-re (6,9 millió), de azután folyamatosan emelkedett: 2011 - 7,6, 2012-re tervezett - 8,1 millió. Pápay a növekmény azzal magyarázta, hogy idén a bérleti díjakat is adóvá minősítették, másrészt felhozta, hogy a részadók tekintetében más a helyzet. Ilyen: 2009 - 6,1 millió, 2010 - 4,5 m, 2011 - 5,5 m, 2012 - 5,6 körül lehet a valós. Ahogy Bindics is említette, ez szintén emelkedés. Pápay ugyanakkor hozzátette, hogy a tavalyi költségvetést jelentősen támogatták különböző eladások és pénzügyi operációk, amikkel idén nem számolnak, másrészt tavalytól a felvett 3,3 milliós hitelt kell törleszteni, növekedett az ÁFA és az energiaárak is.

Hájos Zoltán végezetül még azzal érvelt, hogy meg kell erősíteni a költségvetés bevételi oldalát, ugyanis a dunaszerdahelyiek érzékenyek a szolgáltatások színvonalának megtartására.

A képviselők többségének azonban ez nem volt meggyőző érv. A 24 jelenlévőből 12-en támogatták, ugyanennyien ellene voltak. A szavazás titkos volt, de ugyanilyen arányú volt a megoszlás a két frakció között is.

-para-