Horváth Zoltán: A törvény tisztelete sokkal többe kerül, mint amennyi pénz a biztosítóktól befolyik
DUNASZERDAHELY – Úgy tűnik, óriási szakadék van a között, amit az egészségügyi minisztérium törvénybe foglalt, illetve amit be is tud tartatni, mivel a biztosítókra nehéz hatni. Az orvosi és a nővéri béremelésekről beszélgettünk Horváth Zoltánnal, a dunaszerdahelyi kórház igazgatójával.
Nagyságrendileg mekkora összegre volna szükség, hogy a nemrég jóváhagyott módosításoknak (a nővérek fizetésemelése) eleget tudjon tenni a kórház?
Figyelembe véve a minimálbér idei emelkedését, valamint az orvosok törvény által előírt béremelését havonta 17 ezer eurós többletre van szüksége a kórháznak az előző évhez képest. A nővérek béremeléséről szóló törvény, amit a köztársasági elnök aláírt, kötelezővé teszi ezen tételek kifizetését is április elsejétől. Ez számításaink szerint további 105 620 euróval növelné a kórházunk bérköltségét. Ebben az összegben nincsenek benne a fizioterapeuták, a laboránsok és asszisztensek, akikre a törvény nem gondolt. Velük együtt 150 ezer eurós többletforrásra lenne szükségünk.
Egy kezdő nővér eddig mekkora fizetést kapott a dunaszerdahelyi kórházban?
A kezdő nővér alapfizetése januárig 510 euró volt, januártól a minimálbér emelkedéséből kifolyólag 523,50 euró. Egy nővérnek a törvény által előírt szakvizsgával kell rendelkeznie, az egészségügyi iskola abszolvense még nem nővér, hanem asszisztens. Az ő esetükben 444 euró volt az alapfizetés, januártól ez 458,10-re emelkedett. Szó sincs róla, hogy kétségbe vonnánk ennek létjogosultságát, csak szemléltetésképpen említem meg, hogy a minimálbér ilyen kis mértékű emelkedése is havi 5600 euróval emeli a kórház bérkiadásait.
A kórház hány dolgozóját érinti a módosítás?
Kórházunk 252 nővért és szülészasszisztenst foglalkoztat, őket érinti. Emellett azonban további 160 képzett közép-egészségügyi dolgozót (fizioterapeuták, laboránsok).
Az egészségügyi biztosítókkal folytatnak tárgyalásokat a törvény hatályba lépése utáni helyzetről?
Az egészségügyi biztosítókat levélben megkértük, hogy az orvosok béremelésére január 1-jétől biztosítsanak valamilyen keretet. Ugye, amikor jóváhagyták az orvosi sztrájk után a törvénymódosításokat, akkor arról szóltak a hírek, hogy az egészségügyi miniszter biztosítja a forrásokat a béremelésre. A három biztosító közül az Általános Egészségbiztosító válaszolt, és eszerint februártól teljesítménytől függően biztosítanak többletpénzt a kórháznak. De egy ilyen struktúrában nem tudjuk garantálni, hogy egy adott műtéti eljárásra havi jelleggel be is jön annyi beteg. Tehát, hogy az a többlet, amit egy adott tevékenység elvégzése után a biztosító fizet a kórháznak, fedezi a törvény által előírt bérnövekményt. Amit a biztosító biztosít, az a törvény betartásához mindössze 46%-ban elegendő. Tehát a törvény tisztelete sokkal többe kerül, mint amennyi pénz a biztosítóktól befolyik.
Vannak visszajelzések a nővérek és az orvosok részéről?
Ha a törvény előírja a bérnövekedést, akkor az orvosokat és a nővéreket közvetlenül nem kell, hogy érdekelje, hogy a kórház azt vajon honnan fogja előteremteni. Mondom ezt annak ellenére, hogy közvetlenül viszont a munkájukkal egyértelműen érintve vannak és felelősséggel viseltetnek a kórház anyagi bevételeinek generálásában. Az általános kórházak tevékenysége nem egy nyereséget generáló folyamat, annak ellenére, hogy van néhány terület, ami egyértelműen nyereséget termel, de ami a fő bevételi forrásokat illeti, teljes mértékben az egészségügyi biztosítókra vagyunk utalva. Maga a törvény sem túl igazságos, ugyanis azok számára írja elő a béremelést, akik a bérhatárokon kívül esnek. A szakvizsga nélküli orvosokat egyértelműen kezeli, viszont a szakvizsgával rendelkezők esetében már mindegy, hogy valaki egyet vagy hármat is megcsinált, a minimális béralapjuk van meghatározva, azzal, hogy a kórházakra bízzák, hogy afelett mennyit adnak. A kórházak törvénytisztelete pedig nem biztos, hogy egyenlő az igazságos bérezéssel, ami magába foglalja az adott szakember egészséges motivációját is. Igazságos talán az lett volna, hogy amennyivel például egy specialista bére emelkedik, hogy a törvényes béralapot megkapja, annyival a többi specialista bére is emelkedjen, ezt viszont a jelen gazdasági helyzetben képtelenség, illetve gazdasági öngyilkosság lett volna betartani, így viszont, aki a törvény alá esik, az kaphat béremelést, és a bérolló szűkül.
Hasonlóan faramuci helyzetet teremt a törvény a nővéreknél, ugyanis csak minimálbért garantál, függetlenül attól, hogy egy nővér mennyire megterhelő munkát végez. Mivel pedig 50 év felett jelentős ugrások vannak a nővérek fizetése terén, így veszélybe kerülhet az ő alkalmazásuk, mivel kevésbé lesz gazdaságos, mint például a néhány évvel fiatalabbaké.
Vannak információi arról, hogy a minisztérium próbálna hatni a biztosítókra?
A minisztérium az Általános Egészségbiztosítóra tud hatni, mivel az állami. A másik kettő magántársaság, így közvetlen ráhatása nincs.
Kilátásba helyeznek a dunaszerdahelyi kórháznál elbocsátásokat?
A tavalyi év végén volt egy kisebb elbocsátási hullám, amikor a nyugdíjas munkaerőinktől váltunk meg. Egy biztos, az eladósodásunk a végtelenségig nem mehet, mert akkor előbb utóbb a kórház csődbe jut, és ezt nem engedhetjük. Ha drasztikus intézkedésekhez kell folyamodnunk, akkor sajnos azokat át kell ültetni, mert a régió egészségügyi ellátását hosszú távon biztosítani és garantálni kell. Mindig is úgy álltunk hozzá a helyzethez, hogy az eladósodást kordában tudjuk tartani, és hogy ne járjon a színvonal csökkenésével, sőt, ahol lehetőség van rá, még emeljük is az ellátás színvonalát. Tudatosítani kell azt is, hogy jelentős számú személynek ad munkát a kórház. Nem sportszerű dolog, hogy az alkalmazottaink igyák meg a levét annak, hogy az egészségügyi rendszer finanszírozásában nagy hiányosságok vannak. De ha más megoldás nem marad, akkor csak ehhez tudunk folyamodni. Fel kell tenni a kérdést, hogy csőd, vagy áldozatvállalás…
Szilvási Tibor - Paraméter
