A magyar nemzet ellenállhatatlanságának földi és égi titka…

2012. március 15. - 20:20 | Régió

DUNASZERDAHELY – Az 1848/49-es megemlékezés „forradalmi” beszédet hozott, elsősorban a Magyar Köztársaság főkonzuljától, aki a Habsburg Birodalommal vetette össze az EU-t, és kijelentette, ne legyünk pesszimisták, hiszen mi ugyanaz a test és szellem vagyunk, mint akár „48-as ősapáink”.

A megemlékezés a VMK-ban kezdődött kulturális műsorral, majd a tömeg a Vámbéry téren lévő 1848/49-es emlékműhöz vonult. Itt beszédet mondott Hájos Zoltán dunaszerdahelyi polgármester, majd Szakály Sándor történész is. Utóbbi többek között hangsúlyozta, hogy 48-ban más nemzetiségűek is úgy gondolták, hogy a magyarok közösségéhez kell tartozniuk. „Nem biztos, hogy mindannyian ugyanúgy vélekedünk, de jövőnk csak akkor lesz, ha tisztában vagyunk a múltunkkal, és vállaljuk a jelent, amelyben másképp gondolkodhatunk… 1848 szellemisége és a követelései 1956-ban is visszaköszönnek, egyet minden bizonnyal lehet találni, ami közös, a sajtó szabadságát, a vélemény szabadságát” – fogalmazott.

Utána Morován Zsolt magyar konzul következett, aki elsőként felolvasta Orbán Viktor kormányfő levelét, amelynek részleteit már egy korábbi cikkünk is tartalmazta. Morován ezt követően saját szavaival folytatta. Kiemelte többek között, hogy március 15. az az ünnep, amelyet minden azt követő politikai rezsim felvállalt. Kiemelte, hogy az 1848 tavaszán indult európai forradalmi hullám a legtöbb helyszínen néhány hét alatt elbukott, kivéve a magyart. „Az akkori magyaroknak Európa legnagyobb hatalmát sikerült megverni és megalázni. Az akkori Habsburgok az egyik legnagyobb hadsereggel és titkosszolgálattal rendelkeztek, mögöttük állt a teljes Rotschild bankház, és mi ehhez képest mégis sikerrel vettük ezt az akadályt. Hogy a Habsburg Birodalom milyen erőt képviselt az akkori Európában, csak akkor tudjuk érzékeltetni, ha összehasonlítjuk a mai Európai Unióval” – így Morován.

Hozzátette, a Habsburgoknak arra volt szükségük, „hogy segítségül hívják az akkori világ legsötétebb birodalmát, a cári Oroszországot, amely meg is indult 200 ezer katonával, az akkori népesedési viszonyok mellett ez azt jelentette, mintha ma 2 millió katona készülne betörni a Kárpát-medencébe”. Emlékeztetett, hogy a Kárpát-medence „olyan tökéletes védőgyűrűt alkot a magyar nemzet körül, hogy akkor is egy román pásztor árulására volt szükség, hogy az oroszok be tudjanak törni Erdélybe, ugyanis ő mutatta meg nekik azt a titkos hágót, ahol be tudtak jönni, egyébként nem tudtak volna”.

Morován ezt követően kifejtette, mitől is lehet ennyire „hatékony és ellenállhatatlan” a magyar nemzet. Egy földi és egy égi titkot említett, földiként a magyar nemzet egységének ellenállhatatlan erejét nevezte meg, és azt, hogy az akkori magyar kormányt az összes társadalmi osztály egy-egy politikai képviselője alkotta. „Az égi titokról érdemes Petőfi Nemzeti dalát elolvasni, amely azt tartalmazza, hogy a magyarok istenére esküszünk… Van-e a keresztény világban másik olyan nép, amely veszi magának a bátorságot, hogy az egyetemes Istent a saját istenének tekintse. Nem tudom, hogy hallott-e valaki a svédek istenéről, vagy az olaszok istenéről, vagy a spanyolok istenéről. Ez nagyon különleges kapcsolatot mutat a magyarság és az egyedüli Isten között, és itt van a másik titok…” – fogalmazott a konzul.

Végül rátért arra, hogy a magyarok elég pesszimisták, hiszen „hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az elődeink magasságát soha nem fogjuk elérni”. Szerinte éppen ezért az utóbbi évek „slágertudományához”, a genetikához kell fordulni, amely kimondja, egy adott népközösség genetikai állománya ezer év alatt maximum fél százalékot változik. Morován Zsolt szerint ez azt jelenti, hogy „mi ugyanazok vagyunk, mint ezer évvel ezelőtt Koppány magyarjai, akik az egész világon uralkodtak, mi ugyanolyanok vagyunk, mint ötszáz éve Mátyás birodalmának magyarjai, és ugyanolyanok, mint 48-as ősapáink. Ugyanaz a test, ugyanazok a szellemi képességek, már csak egy dolgunk van, hogy lélekben is felnőjünk hozzájuk” – zárta mondandóját a konzul.

Eztán már csak a koszorúzás maradt hátra, hagyományosan a város vezetése, az MKP és a Híd párt helyi és járási szervezetei, a városi intézmények és egyéb szervezetek képviselői helyezték el koszorúikat az emlékműnél.

-para-