Pro Urbe-díjak - DAC ’87: Szívük egyért forrott, a sárga-kék mezért…

2012. augusztus 21. - 07:29 | Régió

DUNASZERDAHELY – Hagyományosan a Szent István napján megtartott ünnepélyes ülésen adják át a város Pro Urbe-díjait, a Polgármesteri díjakat, valamint az év pedagógusának járó elismerést.

A Pro Urbe-díjakról, valamint az év pedagógusáról a beküldött javaslatok alapján a képviselő-testület dönt, a Polgármesteri díjakat pedig Hájos Zoltán ítéli oda.

Idén Pro Urbe díjban részesült a tudomány területén elért eredményeiért František Baluška, aki a világon az egyik legkiemelkedőbb úttörője a növények neurobiológiai szakágának, jelenleg többek között a bonni egyetem kutatójaként tevékenykedik, illetve több nemzetközi tudományos kiadvány szerkesztője vagy főszerkesztője.

František Baluška és Marczell Enikő

A társadalmi élet területén folytatott tevékenységéért díjazták In memoriam Marczell Béla néprajzkutatót, akinek elismerését lánya, Enikő vette át. Marczell Béla korábban több dunaszerdahelyi alapiskolában oktatott, 1960 és 1976 között a Csallóközi Múzeum igazgatója volt, nevéhez fűződik például az intézmény első önálló kiállítása, és több csallóközi tájház berendezése is.

Hogy a DAC név ugyanúgy csengjen…

A harmadik Pro Urbe-díjat a DAC 1987-es, csehszlovák kupagyőztes csapata kapta. A DAC Pecze Károly irányítása alatt érte el eddigi legnagyobb sikerét ezzel a kupagyőzelemmel, idén ennek 25. évfordulóját is ünnepeljük. A csehszlovák kupa döntőjében a Sparta Praha volt az ellenfél, amely csapatot a DAC tizenegyesekkel győzött le. Az ezt követő években a DAC többször is szerepelhetett nemzetközi kupasorozatokban, és vendégül láthattuk például a Bayern Münchent is. A 87-es kupagyőztes DAC-ban olyan legendák játszottak, mint Audi György, Majoros György, Fieber Péter, Petr Kašpar, Ján Hodúr, Ján Kapko, Rudolf Pavlík, vagy Tibor Mičinec.

A DAC legendái

Pro Urbe-díj átadóján a csapattagok közül jó páran részt vettek, Sánta Imre egykori klubelnök pedig beszédet is mondott. Leszögezte, hogy bár a csapat több nemzetiségű játékosból állt, „de szívük egyért forrott, a sárga-kék mezért, Csallóköz embereiért, akik sohasem hagyták cserben a csapatot”. Hozzátette, hogy azóta is időnként összeülnek szűkebb vagy épp szélesebb körben, és elbeszélgetnek a focistatársakkal. Egyúttal reményét fejezte ki az iránt, hogy az önkormányzat megtesz mindent annak érdekében, hogy a DAC név ugyanúgy csengjen, és a játékosai is ugyanolyan odaadással focizzanak, mint régen.

Bögi Sándor: Ez még csak a kezdet…

Szintén egy élő dunaszerdahelyi legenda, Bögi Sándor maratonfutó vehette át az egyik Polgármesteri díjat az idén. Bögi Sándor 2010-benés 2011-ben teljesítette a 246 kilométeres spartatlont, amivel elérte a spártai hős címet. Tavaly és idén is a hatnapos futáson 706,5, illetve 691,2 kilométerrel első illetve harmadik helyezést ért el, mégpedig abszolút országos és egyben kategóriabeli világcsúccsal. Ő volt az első, aki első külföldiként elnyerte Magyarországon az ultramaraton futás országos bajnoki címét.

Bögi Sándor

A neves maratonfutó meghatóan nyilatkozott arról, hogy mindezt nem érhette volna el a mögötte álló csapat nélkül, amelynek értékét igazán a hatnapos futáson fedezte fel az utolsó két napon. „Az egyik segítőm, Mészáros József mobilizálta a jegesmedvéket, motorosokat, akik lejöttek Balatonfüredre. Nem is gondoltam, hogy ennek mekkora jelentősége lehet. Akkor megszületett bennem az elhatározás, hogy megcsinálom. Éreztem azt, hogy ezek az emberek figyelik az eredményeimet, és hogy velem vannak” – fejtette ki a hatvanéves futó. Kijelentette azt is, hogy ezzel új időszámítás kezdődött, és hiába ennyi idős, korántsem kapcsol tartalékra. „Jelenleg kilenc országos csúcsot és egy világcsúcsot birtoklom az ultramaratoni futásban, de ez még csak a kezdet. Kaptam egy megbízatást is, hogy szervezzem meg újra a Győr-Dunaszerdahely közti futóversenyt, ez egy nagy kihívás számomra” – fogalmazott Bögi Sándor.

Héger Károly és Ivan Rod

Hasonlóképp Polgármesteri díjban részesült Héger Károly népművelő, aki 1973 és 1994 között a Járási Népművelési Központ igazgatója volt. Számos jelentős esemény vette kezdetét az ő vezetése idején, köztük a Duna Menti Tavasz, a Csallóközi Kulturális Napok, vagy a Csallóköz Gyümölcse kiállítás. Művészeti táborokat szerveztek, megalapították a csillagászati részleget, az amatőr képzőművészek és fényképészek klubját és a csallóközi dal- és néptáncegyüttest. „A tábornok hadsereg nélkül csak egy figura, a hadsereg tábornok nélkül is hadsereg” – ezekkel a szavakkal mondott köszönetet a díjért, valamint munkatársainak a közösen elért eredményeikért.

Hájos Zoltán a harmadik Polgármesteri díjat Ivan Rodnak, a Wertheim társaság ügyvezető igazgatójának ítélte oda, aki jelentős szerepet játszott Dunaszerdahely egyik legnagyobb munkáltató cégének létrehozásában, illetve ismert kultúra- és művészetpártoló tevékenységéről.

Méhes Tibor

Méhes Tibor: Kötelez a még keményebb munkára

Az év pedagógusa idén Méhes Tibor, a Szabó Gyula Alapiskola testnevelés szakos tanára lett. Méhes Tibor szaktekintélynek tartják a területén, annak idején az iskolai sportközpontban fiatal kézilabdázókat edzett, akikkel szép eredményeket értek el országos szinten is Szlovákiában, 1995 óta többször is ők lettek a bajnokok, illetve magyarországi és csehországi nemzetközi tornákon általában az első három helyezés valamelyikét foglalták el. Méhes Tibor az iskolai sportközpont megszűnése után hozta létre a Talent Sportklubot, amellyel szintén kiváló eredményeket értek el, többek között Veszprémben egy rangos nemzetközi tornán bronzérmet szereztek. „Aki valamilyen elismerést kap, azt kötelezi az a még keményebb munkára. Nem lehet megelégedni azzal, hogy megkaptam” – jegyezte meg. Kifejtette, hogy pedagógiai pályafutása során szinte csak szép élményekben volt része.

„Azt hiszem, manapság sokszor halljuk, hogy a mai fiatalok nem eléggé képzettek, nem fogják tudni megállni a helyüket az életben. Ezt én nem tartom helyesnek, ugyanis sok tehetséges fiatal diák van, aki olyan szakmát választ majd, ahol nagyon sok szép eredményt ér majd el. A tanár feladata, hogy megtalálja a diákkal a közös hangnemet, hogy a diák elismerje őt tanárként, de a tanár is tudjon segíteni a diáknak, hogy a képességeihez mérten megfelelő szakmát tudjon választani” – szögezte le Méhes Tibor.

-para-