Gazdasági témákról beszélgettek Bajnaival Dunaszerdahelyen, tüntetők is jöttek

DUNASZERDAHELY – Bajnai Gordon Szigeti Lászlóval és Bindics Zsolttal folytatott beszélgetést péntek este.

A beszélgetés helyszínéhez, az Europa Centerhez érkezett valamivel több mint fél tucat tüntető is, akik elsősorban a 2004-es, kettős állampolgárságról szóló ominózus népszavazást rótták fel a Dunaszerdahelyre érkező korábbi kormányfőnek.

Bajnai Gordon a beszélgetés kezdetén beszámolt pozsonyi látogatásáról, ahol többek között informális találkozón vett részt Robert Ficoval és a Híd parlamenti frakcióvezetőjével, Solymos Lászlóval. Ez utóbbi találkozó idején lopták el küldöttsége szolgálati autóját a Híd székháza elől. Elmondta azt is, hogy találkozót kezdeményezett az MKP vezetésével is, de negatív választ kapott. Berényi József az MTI-nek erre reagálva úgy nyilatkozott, hogy nem tartja időszerűnek a találkozójukat, mivel Bajnai Gordon jelenleg nem közjogi pozícióban lévő személy, és jelen helyzetében nem tud tenni semmit a szlovákiai magyarságért.

Bajnai közölte, hogy Ficoval folytatott találkozóján szóba került a Selye János Egyetem ügye, amely akkreditációjának meghosszabbítását megköszönte. Emellett megemlítette neki a vasúti kétnyelvű táblák fontosságát, beszéltek a gazdaságról és a válságkezelésről is.

A Híd és MKP pártokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy mindkettő jelentős számú szlovákiai magyar polgárt képvisel, ennélfogva mindkettejük „véleményét folyamatosan be kell építeni a magyar kormány politikájába, velük kell kiegyensúlyozott kapcsolatot kiépíteni”. A kettős állampolgársággal kapcsolatban elmondta, nem szabad hagyni, hogy azzal manipulatív módon visszaéljenek, mivel az „elképzelhetetlen éket verne magyarok és magyarok közé”. Véleménye szerint vigyázni kell arra is, hogy a külhoni magyarokat ne sorolják ezentúl két kategóriába aszerint, hogy ki vette fel a magyar állampolgárságot és ki nem. „A belpolitikai megosztottságot nem szabad exportálni” – szögezte le.

Globalizáció – európai válságkezelés

Bajnai Gordon úgy látja, a globalizációnak először nyertese volt a fejlett világ, majd a hitelbőség elfedte az alacsony képzettségű munkahelyek kiáramlását, és egy óriási buborék alakult ki, a hitelek kimerülése után viszont sokan maradtak munkanélküliek. „Jelenleg már a válságkezelésből fakadó válságot kezeljük” – húzta alá. Nagy veszélynek látja, hogy az elmúlt évtizedekben a szegénységből az alsó középosztályba jutott polgárok visszasüllyedhetnek a szegénységbe.

Úgy látja, Európa fejlődési értelemben kétfelé szakadhat a jövőben. A fejlődő és gyorsan integrálódó centrumra, Németországgal, valamint a skandináv és a Benelux-államokkal, illetve a déli vonalra, amely még hosszú ideig a versenyképessége visszaszerzéséért küzdhet. Ezen belül a V4-es országokról úgy tartja, hogy jó adottságokkal rendelkeznek, Európa egyfajta termelő ipari övezetévé váltak. „Van esélyünk, hogy a fejlettebb centrumba akasszuk be a csáklyánkat, de ez az egyes országok sikeres gazdaságpolitikáján fog múlni” – jegyezte meg. Pozitívan vélekedett e tekintetben Szlovákiáról, ahol az utolsó tíz évben szerinte lényegesen senki sem tudta elrontani az évtized elején végrehajtott reformokat. Lendületesnek nevezte Lengyelországot, és Csehország esetében sem lát különösebb problémát. „Magyarországon 2001-ig jól működött a gazdaság, majd 2008-ig jelentős romlásnak indult. Ekkor egy gazdasági stabilizáció kezdődött, majd megnyílt az út, hogy merre tovább, viszont az elmúlt három évben gazdaságpolitikai szempontból nagyon rossz irányt vett az ország” – fogalmazott.

Regionális különbségek – határ menti együttműködés

A városok és a vidék közti fejlettségi különbségek terén megemlített egy közgazdasági törvényszerűséget, mely szerint felzárkózó országok esetében a fejlődés első szakaszában a regionális különbségek mindig nőnek. Ennek kapcsán megemlítette a mezőgazdaság leépülését a rendszerváltás óta. „Elképesztő a munkahelyvesztés, amiben a politikának jelentős szerepe volt” – jelentette ki. Mint kifejtette, az EU-csatlakozással bizonyos ágazatok, mint az állattenyésztés technológiai fejlődésen ment keresztül, míg a gyümölcs- és zöldségtermesztés lemaradt. „Nem elég gyorsan felzárkózni, hanem egybe kell tartani a társadalmat” – folytatta.

Szlovákia és Magyarország határ menti együttműködése kapcsán hangsúlyozta, hogy jelenleg e területen nem a lehetőséget látják az országok. Hangsúlyozta, hogy e téren pedig az EU nagy lehetőségeket kínál, és az infrastruktúra javítása, Duna- és Ipoly-hidak építése, a közúti és vasúti forgalom javítása megnyitná a piacokat egymás előtt. Úgy véli, egy felelős kormánynak emellett speciális övezeteket kell létrehoznia, ahol munkahelyeket biztosít.

Kérdezték a Bajnai kormányzat konszolidációs intézkedéseinek eredményeiről is. Bajnai emlékeztetett, hogy a kormányzása kezdetén 310 forint volt egy euró, míg a végén 264, valamint arra is, hogy Magyarország kockázati árazása (CDS), ami a kamattöbbletet jelenti, 6,3%-ról 1,7%-ra csökkent. „A bizalom gyorsan tért vissza” – fogalmazott. „Kritikus mennyiségű lépést kellett megcsinálni - átalakítottuk a nyugdíjrendszert és a foglalkoztatási rendszert, és elkezdtük az adórendszer átalakítását. Felemeltük a nyugdíjkorhatárt, a nem fenntartható elemeket, mint a 13. havi nyugdíjat kivettük, ami fájdalmas lépés volt” – folytatta.

Nagy problémának tartja jelenleg Magyarországon, hogy a beruházások szintje a GDP-hez viszonyítva borzasztóan alacsony. „Ma kevesebb a beruházás a magyar gazdaságba, mint amennyit éves szinten amortizálódnak a gépek” – húzta alá. Hozzátette, hogy ha nem áramlik pénz a gazdaságba, akkor előbb utóbb zsugorodni kezd. Úgy véli, hogy ennek oka bizalomhiány. „A bizalmat kell helyreállítani, ami azért nincs jelen, mert a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatatlan. Nagyon fontos, hogy a kormányzás kiszámítható legyen, és minden érdeket figyelembe vegyen” – vélekedett Bajnai.

-para-