Szúnyogirtás – Halálos betegségek lappanganak a Csallóközben?

2013. május 11. - 11:00 | Régió

ALBÁR – A Csallóközi Városok és Falvak Társulása törvénymódosítást javasolna, mielőtt még nagyobb lesz a baj.

A társulás pénteken délután konferenciát tartott Albáron, amelyen előadást tartott Bokros Róbert, a Körzeti Hivatal polgári védelmi főosztályának vezetője, valamint Nasir Jalili, a pozsonyi Komenský Egyetem Orvosi Kara Mikrobiológiai Intézetének, illetve az egyetemi kórház professzora.

Bereczk Oszkár, a társulás elnöke elmondta, hogy a találkozó célja az volt, hogy egységesen tudjanak fellépni az árvízvédelmi törvény módosítása érdekében, amelyet szakértői érvekkel kívánnak alátámasztani.

Bokros Róbert kifejtette, hogy a korábbi, 2004-ből származó árvízvédelmi, ún. 666-os törvény tartalmazott egy rendelkezést arról, hogy a védekezési munkálatok közé tartozott az árvízvédelmi fertőtlenítés, ideértve többek között a szúnyogok elleni védekezést is. Mint mondta, hosszú évekig erre hivatkozva próbáltak forrást kicsikarni az aktuális kormánytól, ám 2010-ben a kormány úgy módosította az árvízvédelmi törvényt, hogy e rendelkezést kihagyta belőle. Emiatt pedig azóta is rendkívül nehéz a szúnyogok irtásához szükséges pénzeszközök előteremtése.

Bereczk Oszkár közölte, hogy hosszabb távú céljuk e rendelkezés visszaállítása, hogy törvényileg is egyértelmű legyen a szúnyogirtás finanszírozása. Mint mondta, több fronton is kívánnak nyomást gyakorolni a kormányra, többek között a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásán keresztül. Hozzátette, hogy a szúnyogirtás terén sokkal hatékonyabb eredmény érhető el, amennyiben folyamatosan megfigyelik azokat a helyeket, ahol a szúnyogok elterjednek, szaporodnak, többek között a bősi vízi erőmű, illetve a Kis-Csallóköz időnként mesterségesen elárasztott környékét.

A törvénymódosítás terén szóba került a magyarországi példa, ahol az állami költségvetés idegenforgalmi ráfordításai közt található egy meghatározott összeg a szúnyogok irtására, amelyet bizonyos normák szerint kihirdetett különböző fokú készültség esetén használnak fel az érintett területeken. Bereczk Oszkár elmondta, a mostani szezonra megpróbál a megyétől pénzt kicsikarni, illetve tárgyalást kezdeményez a bősi vízi erőműért felelős kormánybiztossal, valamint a villamos energiát felvásároló Enel céggel is.

A szakértők elmondása szerint 15 ezer euró volna szükséges Csallóköz folyamatos megfigyeléséhez egy szezonon keresztül (tavasz-ősz). Szó esett arról is, hogy bár lassabb, de sokkal hatékonyabb, gazdaságosabb és környezetbarátabb is a földön való permetezés, mint repülőből. Elmondták még azt is, hogy a Csallóközben is jelen vannak azok a típusú maláriaszúnyogok, amelyek alkalmasak lehetnek halálos betegségek terjesztésére.

„Addig kell cselekedni, amíg nem vesztünk el valakit, és nem terjednek el különböző betegségek” – fogalmazott Bereczk Oszkár.

-para-