MENEKÜLTTÁBOR – Fenes Iván: A menekülteknek is valahol otthonra kell lelni…

Július 1-jétől Vámosszabadi külterületén, a szlovák-magyar határ közvetlen közelében létesül egy nyitott menekülttábor, amely kb. 220 menekült befogadására lesz képes. A cselekmény komoly tiltakozást váltott ki a szigetközi, de a közelebbi csallóközi településeken is.

Bősön 2009. január 1-jén szűnt meg a rendszerváltás után létrehozott menekülttábor. Fenes Iván kérdésünkre, hogy ez idő alatt érkeztek-e panaszok a táborra, úgy válaszolt, hogy „panaszok vannak mindig, még akkor is, ha nincs rá ok”. „Sajnos el kell mondjuk, hogy nem jó szemmel néznek az emberek egy menekülttáborra. Amíg itt volt, az emberek többsége úgy volt vele, mint egy hulladékteleppel – elnézést a hasonlatért. Ugye, hogy annak is lennie kell valahol, de miért éppen itt? Mindig ide jutunk ki…” – hangsúlyozta.

Hozzátette, hogy komolyabb panasz nem érkezett. „Inkább olyan mondvacsinált panaszok, hogy a szupermarketban megfogdozzák a kenyeret, azt aztán nem viszik el, és hasonlók. Biztos, hogy nem tesz jót a mindenkori regnáló önkormányzatnak, ha a lakosság ilyennel szembesül, mert ettől bennünket szeretni nem fognak. Ha idegent lát az ember, akkor persze hogy a bizalmatlanság nagyobb. Előbb-utóbb a hivatalokban elkezdenek kérdezősködni, panaszkodni az emberek” – folytatta.

Kiemelte, hogy ugyanakkor „a menekülteknek is valahol otthonra kell lenni, azt az épületet is ki kell használni”. „Gondoljunk csak bele, hogy ha ne adj isten ilyen szituációba kerülnénk, nekünk hogyan esne egy hasonló helyzet” – fogalmazott.

Elárulta azt is, hogy amíg 200-300-an voltak a bősi táborban, addig nem nagyon lehetett észrevenni sem, viszont volt, amikor a létszám elérte az ezret. Mint mondta, a községi hivatalnak nem volt velük semmi dolga, mivel a belügyminisztérium létesítményéről volt szó. „A belügy kibérelte, használta az épületet, hatóságilag nem tudunk ilyenbe beleavatkozni. De amikor kértük, minden évben sikerült támogatást nyerni bizonyos infrastrukturális beruházásokra, járdaépítésre és hasonlókra. A vége felé már 200 ezer koronás összegeket is kaptunk. A viszony sem volt rossz. Persze mindenki örült, amikor megszűnt, nyilvánvalóan senki nem örvend annak, ha a közelében van egy ilyen tábor” – magyarázta Fenes.

A vámosszabadi tábor ellenzői egyik érvként azt szokták felhozni, hogy az ilyen táborok környékén nő a bűnözés. Fenes Iván erről úgy vélekedett, hogy ahol több az ember, ott a statisztikák is mások ilyen téren. „Nem mondanám, hogy a menekültekkel lett volna a legnagyobb gondunk. Nem hiszem, hogy a bűnözés aránya nagyobb lett volna, körülbelül ugyanolyan volt” – fejtette ki.

Másik ellenérv, hogy az ingatlanok ára csökkenhet. „Persze, lehet ilyet mondani. Ha az ember látja az újságban, akkor bizonyára meggondolja, hol vesz hétvégi házat vagy telket, és bizonyára egy menekülttábortól távolabb. Egy ilyen menekülttábor mindig egyfajta mumus…” – vélekedett a bősi polgármester.

Elmondta, hogy a polgármestereknek a polgárokat kell megnyugtatni, mivel ki nem lehet tiltani sehonnan senkit. „Lehet populáris dolgokat csinálni, aláírásokat gyűjteni, de nincs sok értelme” – jegyezte meg.

-para-