Magyarok közreműködésével szűnt meg Rozsnyón a magyar középiskolai oktatás, Kassán pedig korlátozták

2013. október 1. - 13:59 | Régió

Miközben a Dušan Čaplovič vezette Oktatásügyi Minisztérium a nyári időszak alatt próbálta meg „fű alatt” „megoldani” a kisiskolák kérdését Szlovákiában, Kassa megye hasonló lépésre szánta el magát a középiskolákat illetőleg – szintén a nyári szünidő alatt. A megye ezt a szakoktatásról szóló törvény módosítása miatt volt köteles szeptember végéig megtenni.

Magyarok közreműködésével szűnt meg  Rozsnyón a magyar középiskolai oktatás, Kassán pedig korlátozták

Még mielőtt valaki farkast kiáltana – a tervezet nem a magyar iskolák ellen irányult, hiszen számos településen szűnt meg a szlovák nyelvű középiskolai oktatás is. Ilyen például Dobsina esete, ahol a 2014/2015-ös tanévben nem nyílik gimnáziumi osztály – és vélhetőleg már a jövőben soha. Az azonban szintén tény, hogy a KSK által kidolgozott anyag nem foglalkozik a nemzetiségi oktatással külön – azt egy kalap alá veszi a többi, a szlovák nyelvű oktatással foglalkozó résszel.

A Kassa megye által elfogadott 19/2013-as általános érvényű rendelet ugyan elméletileg nem zárja ki, hogy a jövőben ne nyíljon új osztály az ilyen esetekben, de kicsi a valószínűsége, hogy a folytonosság megszakadása után ez megtörténjék. Elég a dolog praktikus oldalára gondolni – mi lesz a tanárokkal egy éven keresztül, ki tanítana egy vagy két év múlva az iskolában. A túlkínálatot mutató középiskolai piacon pedig a családok részéről jelentkező folytonosság – „ide járt a nagyobbik is, ide megy kisebbik is...” – szintén fontos tényező az iskolaválasztásnál. Magyarán: amit ma jövőre nem nyitnak meg, annak megnyitásának a jövőben még kevesebb a valószínűsége.

Fokozottan érvényes ez a magyar nyelvű középiskolai képzésre. Kassa megye területén – de érvényes ez a szomszédos Besztercebánya megyére is – szinte minden magyarlakta regionális székhelyen van gimnáziumi osztály vagy gimnázium. Érvényes ez Nagykaposra, Királyhelmecre, Kassára, Szepsire, Rozsnyóra – illetve Tornaljára, Rimaszombatra két intézménnyel is, és még folytathatnánk... Az alapiskolai gyermeklétszámokat, a diákok képességeit, valamint a munkaerőpiaci lehetőségeket tekintve egyértelmű, hogy túlkínálat van a magyar gimnáziumi osztályok esetében. Az érem másik oldalát jelenti, hogy az utaztatással vagy kollégiumi ellátással kapcsolatos költségeket sok szülő nem tudná vállalni.

A probléma az, hogy Kassa megyében nem egy egységes, összefogott koncepció alapján történt a magyar nyelvű oktatás megváltoztatása, hanem ad-hoc. A tőketerebesi és a nagymihályi járásban, ahol az ottani megyei képviselők állítása szerint lezajlottak a konzultációk a rendelettel kapcsolatban, nem is történt változás.

Nem így Kassa és Rozsnyó esetében. Kassán a Márai Gimnázium és Alapiskola csak egy osztályt nyithatna jövőre, ami azt jelenti, hogy vagy a művészeti tagozat szűnik meg, vagy a természettudományi, pedig eddig mindkettőre volt elégséges jelentkező.

Rozsnyón, a Pavol Jozef Šafárik Gimnáziumban pedig „szünetel” a magyar nyelvű képzés - ráadásul az elmúlt évtizedben már több alkalommal is veszélybe került a magyar osztály léte. Egy alkalommal a felvételi követelmények miatt, egy másik esetben pedig az alternatív oktatást próbálták meg megvalósítani helyi és minisztériumi összefogással – szerencsére sikertelenül.

Nem így most, bár szándékosságról talán nincs szó, sokkal inkább nemtörődömségről. A rozsnyói magyar gimnáziumi osztály már hosszú idők óta a „futottak még” kategóriába tartozik. Ez nem a gyerekek képességeit minősíti, hanem a magyar oktatáshoz való hozzáállást. A gimnázium a szlovák nyelvű oktatást fejleszti elsősorban, a magyar osztályokban oktató tanárok egy része nem rendelkezik magyar nyelvű érettségivel – és ez már így van hosszú évtizedek óta. A gimnázium honlapja is árulkodó - annak csak "államnyelvi" változata van...

Most pedig úgy tűnik, a Magyar Közösség Pártja képviselőinek „igen” szavazataival lesz vége a történetnek.

A megye rendelet-tervezete megjárta az ilyenkor szokásos hivatali utat. Előbb a megyei iskolatanácshoz került megvitatásra – ennek azonban nincs a nemzetiségi, azaz a magyar oktatást képviselő tagja.

A megyei önkormányzat mellett működő oktatásügyi bizottságnak azonban már van az MKP-s Mohňanský Jószef, Buzita polgármestere személyében, akinek a felesége a buzitai alapiskola igazgatónője. A bizottság a megye tervezetét pozitívan értékelte, a jegyzőkönyv szerint különvélemény nem jelent meg, a nemzetiségi oktatásra vonatkozóan sem. Azt sem nehezményezte senki sem, hogy miért nem készült ilyen külön tanulmány-rész.

A Pátria Rádió „Hangadó” című műsorában Gödöllei Anna a szavazást megelőzően már foglalkozott a témával. A telefoninterjú tanúsága szerint Szöllös János, Kassa-megye alelnöke hat nappal az ominózus voksolás előtt nem látott kivetnivalót a tervezetben.

Ezt követően került a javaslat Kassa megye augusztus 26-i ülésének programjába. A 9. pontként megtárgyalt, a „Középiskolai osztályok számáról szóló általános érvényű rendeletet” két ellenszavazat mellett (Rudolf Bauer a KDS és Ivan Halenár független képviselők), hét tartózkodással (az SDKÚ-DS képviselői) és 38 igen szavazattal lett elfogadva.

A 38 szavazat közt ott volt az MKP-jelölt megyei alelnök, a rozsnyói járás megyei képviselőjének, Ing. Szöllös Jánosnak, két Tőketerebes-járásbeli MKP-s megyei képviselőnek és az MKP-ból a Hídba átlépett megyei képviselőnek a szavazata is.

A Pátria Rádió ezt követően is foglalkozott a témával. A Hétről hétre most szombati adásában Vasik János Kopasz József megyei képviselőt faggatta a kérdésről, aki elmondta, hogy ők konzultáltak a saját járásukban található intézményekkel – és ott nem is voltak negatív változások. Kopasz képviselő elismerte, hogy szükség lenne a magyar oktatásügy regionális koncepciójának kidolgozására, hogy a két gimnázium esetéhez hasonló még egyszer ne történhessen meg. Reményét fejezte ki, hogy a döntésen még lehet majd változtatni.

- paraV -