Október 6.: „…Hogy ne kelljen szégyenkeznünk az unokáink előtt”

2013. október 6. - 22:18 | Régió

DUNASZERDAHELY – Vasárnap este emlékezett meg a városvezetés, a városi intézmények, az MKP és a Híd párt képviselői, az egyház, illetve egyéb szervezetek az aradi vértanúkról Dunaszerdahelyen, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékművénél.

Október 6.: „…Hogy ne kelljen szégyenkeznünk az unokáink előtt”

Hájos Zoltán dunaszerdahelyi polgármester hangsúlyozta, „ez a megemlékezés bizonyítás önmagunknak, bizonyíték az összefogásról, és jelzés másoknak a nemzeti összetartozásról”. „„Nemzetünk a történelme során többször megbotlott, de mindig talpra állt, s a botlást követően mindig jött olyan korszak, amelyre nemzetünk büszke lehet” – szögezte le. Hájos kiemelte, az aradi bitófa alatt nemcsak magyar honvéd tisztek haltak meg, hanem olyan hivatásos katonatisztek is, akik nem is tudtak magyarul.

Beszédet mondott a megemlékezésen Berényi József MKP-elnök is. Emlékeztetett, hogy „ma már tudjuk, hogy embereket ki lehet végezni, meg lehet kínozni, de ha egy eszme gyökeret ver egy népben, vagy népszerű egy régióban, akkor azt nem lehet emberéletek elvételével kiirtani az emberek fejéből, lelkéből és szívéből”. Aláhúzta, hogy a magyarok már akkor is megmutatták, hogy egy szabadságszerető és -tisztelő nép, amely be tudja fogadni sorai közé azokat, akik hasonlóképpen gondolkodnak. „Az aradi vértanúk közt valóban voltak osztrákok, németek, dél-szlávok, akik nyilván nem azért csatlakoztak, mert parancsot teljesítettek, a szívük a lelkük diktálta, hogy oda kell tarozni, mert akkor a magyar forradalom és szabadságharc, Kossuth, Batthyány és a reformkor maga jelentette az igazi szabadságot a kárpát-medencei népeknek és nem a Habsburg-ház, nem az orosz cár” – fejtette ki.

Hozzátette, hogy „akkor jó volt magyarnak lenni, mert hozzánk csatlakoztak mások, akkor erős volt a magyarság”. Berényi arra hívta fel a figyelmet, hogy az aradi vértanúk méltósága legyen számunkra a példa. „Ez az önbecsülés, hogy nem a könnyebb utat járjuk, hogy igen is megvan bennünk az erő, hogy igen is hozzánk csatlakozzanak, és ne nekünk kelljen folyamatosan csatlakozni másokhoz… Fontos hogy önmagunk határozzuk meg céljainkat, megmaradásunk feltételeit itt Szlovákiában is, mert ha mások határozzák meg helyettünk, akkor nem a megmaradásról szól, hanem az alkalmazkodásról és a beolvadásról. Petőfit idézve kiemelte, „Nekünk is látnunk kell a jövőt mert a mi unokáink is meg fogják kérdezni, mit tettetek azért hogy megmaradhassunk, ott voltatok-e amikor ott kellett lenni, mertetek-e lépni amikor kellett… Nem kicsi a tét, és nyilván csak összefogással tudjuk ezt elérni, lehetnek belső kis csatározásink, időnként versenyhelyzetek, de a nagy célnak, a magyarság megmaradásának a célját közösen kell megfogalmaznunk, átültetnünk, és közösen kell érte harcolnunk…, hogy ne kelljen szégyenkezni az unokáink előtt” – fogalmazott Berényi.

A megemlékezés ezt követően koszorúzással folytatódott, majd gyertyagyújtással zárult. Dunaszerdahely nevében Hájos Zoltán, Az MKP vezetése nevében Berényi József és A. Szabó László, a Híd képviseletében Nagy József, Csicsai Gábor, Ravasz Marián és Sebők Pál koszorúzott.