Roma Kerekasztal alakult Dunaszerdahelyen – célokkal, de egyelőre tagok nélkül

2014. február 11. - 10:15 | Régió

DUNASZERDAHELY – A Romológiai Kutatóintézet nevű szervezet képviseletében Ravasz József jelentette be az Roma Kerekasztal létrejöttét.

Roma Kerekasztal alakult Dunaszerdahelyen – célokkal, de egyelőre tagok nélkül

Hétfőn délután valósult meg az első kerekasztal, ahová a sajtó is meghívást kapott, ám a meghívottak listáján szereplő Hájos Zoltán (MKP) polgármester, illetve Nagy József (Híd) parlamenti képviselő nem tudott megjelenni.

A „konferencián” Ravasz Józsefen kívül megjelent Jozef Mezei romaügyi szakértő, illetve Sárközi István helyi Híd-képviselő, valamint Sándor Denisza civil aktivista, akik saját elmondásuk szerint az utolsó pillanatban értesültek róla.

Ravasz József, a Romológiai Intézet vezetője felvázolta az elmúlt tíz évben folytatott tevékenységüket, illetve azokat a projekteket, amelyeket a romákkal kapcsolatban elindítottak, köztük a Második Esély elnevezésű programot, a Karcsai úton kialakított romatelepet, a szociális munka programokat, és a romák felzárkóztatását célzó lokálstratégiát, amelyre a város pályázott.

A kerekasztal céljait az intézet nyolc pontba sorolta, ezek közt említik a roma közösségi központ létrehozását egy önálló épületben, amelyben nem kapna helyet a hajléktalanok melegedője, továbbá a roma kultúra ápolása, illetve levéltár kialakítása céljából egy helyiséget a VMK épületében, szociális lakások építését, a munkaügyi hivatallal együttműködve átképzési folyamatok biztosítását roma fiataloknak, illetve a fiatalok tanulási lehetőségein javító tanoda programot.

Éles vita alakult ki arról, hogy mi értelme a kerekasztalnak, ha nincsenek meghívottak. Sándor Denisza azt vetette Ravasz szemére, hogy anélkül prezentálja a célokat, hogy a roma közösség részéről véleményformáló egyéniségeket hívott volna meg. „Kerekasztalt akar létrehozni a romák képviselői nélkül. Olyan személyre van szükség, akiben a közösség tagjai megbíznak, és akihez fordulni tudnak. Nem szabad nélkülük, róluk dönteni” – fogalmazott.

Sárközi István szintén azt nehezményezte, hogy ha tudott volna az eseményről, akkor több személyt is meghívott volna.

Ravasz József erre úgy reagált, hogy az intézet nincs felruházva olyan háttérrel, hogy ilyen eseményeket szervezzen meg, ugyanakkor mint mondta, a szakmai képzettsége alkalmassá teszi őt arra, hogy ilyen kérdésekben kezdeményezzen és állást foglaljon.

„Biztosan le fogunk ülni közösen, keresni fogjuk egymást, és készítünk egy listát, meg fogjuk hívni az illetékeseket, hogy egy komoly vitát folytathassunk, mert a kerekasztalnak van jövője. A roma kérdésből eddig mindig pártok próbáltak politikai tőkét kovácsolni, sokan sikerrel” – válaszolta kérdésünkre, hogy a célokban megnevezett konkrét intézmények és szervek képviselői miért nincsenek jelen.

Ravasz József bírálta, hogy a roma közösség kialakításának ügyében, mely célból a városi önkormányzat pályázatot kíván benyújtani, már most tiltakozásba kezdtek a környéken, a Karcsai úton tevékenykedő vállalkozók. Leszögezte, hogy téves az az információ, ami ellen tiltakoznak, hogy a vasúti felüljáró alatt lakókat akarják a közösségi központba költöztetni. „Kormányszintű programról van szó, amelynek szabályrendszerét egy nemzeti projekt írja elő, és ahol foglalkozások kezdődhetnek az emberekkel, a közösséggel” – jegyezte meg.


-para-