„A rasszizmust akkor is el kell ítélni, ha magyar”

Benkóczki Vendel (Híd) közölte, hogy nem egy rendeletet kívántak beterjeszteni. „A beterjesztés azt célozza, hogy ne ismétlődjön meg olyan helyzet, hogy olyan személyek vesznek bérbe városi tulajdonban lévő ingatlanokat, amelyek olyan politikai vagy más programokat hangoztatnak, melyek célja a kisebbségi vagy emberi jogok megkérdőjelezése” – fogalmazott, utalva a Jobbik február 25-i fórumára, amelyet a VMK épületében tartottak.

A. Szabó László alpolgármester, az MKP frakcióvezetője közölte ezzel kapcsolatos állásfoglalásukat. Ebben leszögezte, meggyőződésük, hogy „minden józan gondolkodású embernek kötelessége elítélni a társadalomban és a politikai életben megjelenő szélsőséges megnyilvánulásokat”. Hozzátette, hogy a béke és a megértés légköre érdekében minden eszközzel fel kell lépni az uszítás és a gyűlöletkeltés bármely formája ellen. Hangsúlyozta, hogy ugyanakkor „elhamarkodottnak és átgondolatlannak” tartják a másik frakció azonnali reakcióját, mivel „feltételezhető jó szándéka ellenére sem kínál megfelelő megoldást a kérdés kezelésére, egyben sajnálatos módon azt a látszatot keltette a szlovák sajtóban, mintha városunk szélsőséges eszmék terjedésének színhelye lenne”.

A. Szabó László (Paraméter-archív)

A frakcióvezető leszögezte, hogy a javaslat bevezető része elvi szinten még elfogadható lenne, ugyanakkor lényegi részét problémásnak látják jogi szempontból. „Meggyőződésünk szerint Alkotmányba ütközik, nincs összhangban az EU-s alapelvekkel és nemzetközi egyezményekkel, valamint gyakorlatilag végrehajthatatlan. Úgy véljük, a városi képviselő-testületnek nem áll jogában és nem is lehet feladata, hogy a természetes vagy jogi személyeket, köztük pártokat vagy mozgalmakat, illetve azok legitim képviselőit káderezze” – húzta alá. A.Szabó végezetül közölte, hogy a vitatott esemény kapcsán egy valamit tehetnek, mégpedig hogy kezdeményezik a kivizsgálását annak, hogy jogszerű és szabályos volt-e a VMK termének bérbeadása, míg felelősöket megnevezni vagy egyéb végkövetkeztetéseket levonni csak azután lehet.

Bindics Zsolt (Híd) képviselő erre reagálva hangsúlyozta, hogy a javaslat arra irányul, hogy a rasszizmust, fasizmust, faji ellentét szítását el kell ítélni, akár magyarok, akár szlovákok vallják. „Ha a Pospolitosť akarna rendezvényt szervezni itt, akkor az volna az első reakciónk, hogy nem engednénk. A Jobbik esetében természetesen legitim pártról van szó, melynek megítélése lehet különböző, de említenék néhány tényszerű megállapítást. A Jobbik képviselője tagadja a holokausztot, ami önmagában is bűntény. Az Európai Parlament képviselői tiltakoztak az ellen, hogy Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője felvetette, hogy írják össze a parlament zsidó származású képviselőit. Vona Gábor annak a Magyar Gárdának az elnöke volt, amelyet az Emberi Jogok Európai Bírósága és a legfelsőbb magyar ítélőtábla is elítélt olyan jogcímen, hogy rasszista jogrend megvalósításán dolgozott és faji ellentétet szított. A Jobbiknak volt olyan indítványa, mellyel a homoszexuálisok gyülekezési jogát korlátozták volna. A rasszizmust akkor is el kell ítélni, ha magyar” – fejtette ki meg Bindics.

A. Szabó szerint a javaslat végrehajthatatlanságát bizonyítja, hogy aszerint egy építész számára, akiről valaki azt állítja, hogy szélsőséges, de történetesen az építészetről szeretne előadást tartani, sem szabadna kiadni a helyiséget.

Hájos Zoltán felvetette, hogy vajon ki lesz az a szerv, aki elbírálja, hogy egy szervező milyen nézeteket vall. Jarábik Gabriella (Híd) erre úgy reagált, hogy valamennyi intézmény vezetőjének rendelkeznie kell akkora erkölcsi tartással, mely szerint ezt kordában kell tudnia tartani.

A javaslatot végül a jelenlévő 20 képviselő közül csak 10 támogatta, így azt elvetették.

-para-