AZ ÉV FALUJA: Európai zsűri előtt vizsgázott Kisudvarnok

2014. május 16. - 07:26 | Régió

KISUDVARNOK – Miután a Dunaszerdahely mellett fekvő község tavaly elnyerte Az év faluja kitüntetést Szlovákiában, melyet novemberben Marczell Zoltán, a község polgármestere vehetett át, idén ennek köszönhetően részt vehet a falu az európai megmérettetésen.

AZ ÉV FALUJA: Európai zsűri előtt vizsgázott Kisudvarnok

A nemzetközi versenyt 1990-től az a bécsi székhelyű Európai Vidékfejlesztési és Falumegújítási Munkaközösség (ARGE) rendezi meg kétévente. Tavaly júniusban írták ki a tizenharmadik évadát, melynek mottója „jobban.élni” („besser.leben”). Ezzel azokra az európai falvakra szeretnék felhívni a figyelmet, amelyek környezetük és a kor kihívásaira alulról építkezve válaszolnak, és hosszú távon is fenntartható projektjeikkel biztosítják a fejlődést. A vidéki és falusi élet fejlődésének minőségi ismérveit helyezik előtérbe.

A szervezet által felállított, 18 tagú nemzetközi zsűri idén márciusban ült össze először az olaszországi Bolzanóban, ahol háromtagú csoportokat alakítottak ki. Ezek a csoportok látogatják meg a 12 európai országból jelentkező 29 falut, ahol a községek bemutatják saját tevékenységeiket, fejlesztéseiket.

Kisudvarnokban a szlovák Ivona Cimermanová, a német Leonard Rill és az osztrák Peter Haider alkotta csoport érkezett május 15-én, akiknek Marczell Zoltán polgáremster és munkatársai mutatták be a falut. Mint a zsűritagok elmondták, a napokban már meglátogatták az Ausztriában fekvő, karintiai Moosburg, a stájerországi Kirchberg an der Raab, majd a magyarországi Veszprém megyében lévő Tihany, végül pedig a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Komlóska községet.

Peter Haider a kisudvarnoki látogatásukkor elmondta, hogy a verseny alapvető feltétele, hogy a résztvevő falvakban javuljanak az életkörülmények. A fejlesztések folyamatát értékelik, illetve azt, hogy ennek a folyamatnak az elején megmutatkozó erősségeiket miként kamatoztatták, gyengeségeikre hogyan válaszoltak, külső és belső lehetőségeikkel milyen módon éltek, és a felmerülő veszélyeket hogyan hárították el.

A Kisudvarnokot érintő első benyomásukkal, tapasztalataikkal kapcsolatos kérdésünkre annyit válaszolt, hogy e pillanatban nehéz értékelni, mivel négy megtekintett község van mögöttük. „Amennyire sokrétű Európa, olyan sokrétűek az egyes falvak is, és tulajdonképpen ez adja a verseny különleges varázsát. Az egyes falvak fejlődési lehetőségei és egyéb körülményeik is különböznek” – fogalmazott.

Kérdeztük arról is, milyen eséllyel indul egy kis szlovákiai falu egy ilyen európai megmérettetésben. „Természetesen fontos összefüggéseikben, az ország viszonylatában megvizsgálni az egyes falvakat, és szemügyre venni ez alapján fejlődési lehetőségeiket. Nem vethető össze pusztán a fejlettséget tekintve egy gazdag bajor, holland vagy belga falu az egykori keleti blokk falvaival. Ebből kiindulva éppen az az érdekes, hogy bármely kicsi falu ugyanolyan eséllyel indul, a verseny lehetőséget nyújt arra, hogy mindenki ugyanazon a színvonalon prezentálhassa magát. Számunkra az a fontos, hogy az egyes községek egy adott momentumtól, egy adott időszakban milyen lépéseket tettek meg, nem pedig az, hogy hol tart jelenleg” – fejtette ki Haider. Ivona Cimermanová ezt kiegészítette azzal, hogy egyfajta jelmondatuk az is, hogy egy győztes van, a többiek pedig a nyertesek.

Nos, a győztes nyeri el az Európai Falumegújítási Díjat. Mint megtudtuk, pénzbeli jutalom ezzel nem jár, a verseny legfőbb hozadéka a falusi és vidéki társadalmak ilyen módon is történő megszilárdítása, a falusi élet értékeinek megőrzése, a falvak egymás közti tapasztalatcseréje, az „európai közeledés”, valamint egymás, illetve további települések ösztönzése a fejlődésre. A fődíj mellett további kitüntetéseket osztanak: Európai Falumegújítási Díj a komplex és fenntartható falufejlesztésért, Európai Falumegújítási Díj a falufejlesztés legtöbb területén nyújtott rendkívüli teljesítményért, Európai Falumegújítási Díj a falufejlesztés egyes területein nyújtott kiváló teljesítményért.

KATTINTS a nagyobb képhez!

A zsűri értékeli a konkrét projekteket a gazdasági, szociális, építészeti és lakhatási, környezetvédelmi, energiaszolgáltatási területen, illetve az egyéb kezdeményezéseket az oktatás és kultúra területén. Odafigyelnek a választott metódusokra, a komplexitásukra, a fenntarthatóságukra, továbbá az ezekben való lakossági részvételre.

Utolsó ülésüket júniusban tartják Münchenben, ahol a győztesről is döntenek. Azt követően a díjakat szeptember 12-én adják át a svájci Vals községben, miközben szeptember 11. és 13. között a versenyben résztvevő összes község képviselőit gazdag programmal, workshopokkal, exkurziókkal, kulturális és kulináris különlegességekkel várják. Az eseményen pedig lehetőség nyílik az egymás közti kapcsolatfelvételre és tapasztalatcserére is.

-para-