TRIANON: Gaudi-Nagy „hadvezér” nemzetgyűlést tartott pár tucat ember előtt

2014. június 5. - 06:30 | Régió

SOMORJA – A trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóján a Magyar Megmaradásért polgári társulás és a Csenkey Baranta Csapat tartott megemlékezést Somorján, amelyre meghívták Gaudi-Nagy Tamás exjobbikos exképviselőt.

TRIANON: Gaudi-Nagy „hadvezér” nemzetgyűlést tartott pár tucat ember előtt

Az eseményen Molnár Attila, a baranta csapat vezetője arra emlékezett, hogy Trianon valójában már ezer évvel ezelőtt elkezdődött, amikor „a magyarságtól elvették vallását és ősi írását, ünnepeinket, hagyományainkat”. Arra buzdította a lányokat és hölgyeket, hogy szüljék tele a Kárpát-medencét.

„Tele kell szülni a Kárpát-medencét”

Utána Fehér István komáromi pedagógus beszélt, aki a magyar állampolgárság felvétele miatt elvesztette a szlovákot, ugyanakkor iratait, mint mondta, nem adta le. A trianoni eseményekre utalva kijelentette, bízik benne, „hogy a századik évfordulót ez a gyalázat nem fogja megérni”. Szerinte szintén „tele kell szülni” a Kárpát-medencét, eközben pedig Koszovót hozta fel példaként, amely a szerbség hazája volt, és az albánok „teleszülték”.

Ezután mindenhol felfedezte az ellenséget. „Itthon nemcsak a belső ellenséggel kell megküzdenünk, hanem az egész kárpát-medencei ellenséggel, a gúnyhatárokon akármelyik irányba megyünk, csak ellenséget találunk” – így látja a pedagógus. Kitért arra is, hogy „a csonka Magyarország egy bolond milliárdos vezetésével elsőként szavazta be Romániát az EU-ba, anélkül, hogy kitételt követelt volna, autonómiát a székelyföldi magyaroknak”.

Burkolt zsidózásba is belekezdett, megjegyezve, hogy a média folyton egy olyan nép történelmét emlegeti, amely nem is európai. „Hogy mondhatja egy felelős magyar politikus azt, hogy a magyar történelem legnagyobb temetője Auschwitz?” – tette fel a kérdést. Majd arra buzdított, hogy nem szabad bízni senkiben, végezetül közölt egy olyat is, hogy „vesszen Trianon!”

Gaudi már egy évet sem ad

Őt már a fő attrakció követte. Gaudi-Nagy Tamást a „nemzet ügyvédjeként” konferálták fel. Ő pedig úgy vélte, hogy harsogni kell a szlovákoknak és más nemzetiségeknek mindenhol, hogy vesszen Trianon, egészen addig, amíg a „gyalázatos diktátum” meg nem szűnik.

„Én már egy évet sem adnék ennek. Ha ezen a napon elindítjuk közösen azt a küzdelmet, ami az önrendelkezési jog kivívását jelenti, akkor megállíthatatlan lesz a folyamat” – figyelmeztetett. Kijelentette azt is, hogy „a területrablók” a magyarság önfeladására játszanak. „Ezt a nemzetet keresztre feszítették, de szívós munkával lejöttünk a keresztről” – szögezte le.

Aztán azt a kérdést is feltette, hogy vajon „hogy fordulhat elő, hogy egy magyar ember úgy kelt fel ma, június 4-én, hogy neki nem ez az elsőszámú dolog, hogy eljöjjön, emlékezzen és mozgósítson”.

Az esemény elején még jelenlévő, de azt később megunó, majd távozó állami rendőrség egy egységének is üzente, hogy bizony mozgósítanak az ellenállásra. „Mert nem hagyjuk magunkat legyőzni, mi fogunk győzni, mert miénk ez a terület” – fogalmazott Gaudi-Nagy.

Nemzetgyűlés van, hoppá!

Eztán kissé zavarosan arról beszélt, hogy a hazaáruló politikusoktól vissza kell venni az irányítást és rendre kell utasítani őket, és örül annak, hogy nem lett képviselő, bár ő azelőtt sem pártképviselő volt, hanem nemzetképviselő. „Ez most itt egy nemzetgyűlés, itt most történelem zajlik” – mondta kb. 70-80 ember előtt.

Gaudi-Nagy azt sem érti, „hogy lehetséges az, hogy békésen folyik a víz a Dunán, a Garamban, a Vágban, és nem szakad le az ég, hogy egy olyan országot neveznek most itt Szlovákiának, amely megfosztja állampolgárságuktól a polgárait”. Aztán ezt kiegészítette azzal, hogy „a Kárpát-medence összes népének együtt kellene harcolni a globalizáció ellen, a közös ellenség ellen, hiszen a Kárpát-medencét országhódítók szemelték ki maguknak”. „Kedves tót barátaink, ti is olyan vécépucolók lesztek ebben a jövendő birodalomban, mint az itt élő magyarok” – húzta alá.

Rátért a magyar nyelvhasználatra is, és szerinte „haljon éhen az a kereskedő és menjen tönkre, aki nem veszi a fáradságot arra, hogy magyar nyelven szolgáltasson”.

Kapott a Paraméter és Csáky is

Ezután elővett bennünket is, és kijelentette, hogy tudja, hogy a Paraméter mit fog írni róla, „hogy a Gaudi uszít, mert neki aztán könnyű ezt mondani”.

Majd azzal folytatta, idézzük, hogy „minden magyar embernek fáj Trianon, mert magyar az, akinek fáj Trianon, és magyar az, aki igazságot követel és revíziót Magyarországnak, és hogy a Felvidék ezen részén a magyar embereknek rövid időn belül lehessen joga arra, hogy eldöntsék, melyik állam területén szeretnének élni”.

Kiosztotta Csáky Pált (MKP) is, akin „rajta kell tartani a szemünket és el kell számoltatni”. Felsorolt hat pontot, köztük a területi autonómiát, a Beneš-dekrétumokat és „a kitelepített magyarok jóvátételét”, és azt mondta, hogy ha Csáky nem ezeket képviseli majd Brüsszelben, akkor egy „semmirekellő hazaáruló”.

„Még a Dunát is elsikkasztották”

„A szlovák politikusoknak pedig azt üzenem, hogy lejárt az idejük, elvesztették ezt a partit, mert nem tudják megállítani a magyar önrendelkezési törekvéseket Felvidéken, még akkor sem, ha idejön 200 csuklyás terrorelhárító, akik elvisznek bennünket, mert akkor lesznek 200 ezren, akik folytatják ezt. Vissza fogjuk együtt venni az összes elrabolt területet, ahol a magyarok még élnek” – folytatta. Kiemelte, utalva a szlovák nemzetre, hogy „micsoda nép ez, nem elég hogy ellopta Felvidéket, de még a Dunát is ellopja, elsikkasztja”.

Végül még egy jót trianonozott, majd hazament.

-para-