AZ ÉV FALUJA: Előkelő európai társaságba került Kisudvarnok!

Már korábban kihirdették, hogy az Európai Falumegújítási Díj győztese az idén elsőként egy magyar település, Tihany lett. A Dunaszerdahely mellett fekvő Kisudvarnok azonban 12 ország 29 községe között az első hétben végzett. Szeptember 11. és 13. között pedig az összes résztvevő település képviselői,valamint mintegy ezer falumegújítási aktivista találkoztak a svájci községben, amely két évvel ezelőtt hódította el a tekintélyes kitüntetést.

Kisudvarnok az európai megmérettetésre azt követően jutott ki, hogy tavaly Szlovákiában elnyerte az Év Faluja kitüntetést, melyet novemberben vehetett át a falu polgármestere, Marczell Zoltán. A falu jelentős fejlődésen ment keresztül, ami az arculata teljes megújulását hozta el. Megújult a futballpálya, a faluház, a községi hivatal környezete, játszóterek és kerékpárút épült, nem mellesleg pedig az újonnan kialakított utcákba számos fiatal család költözött.

Marczell Zoltán, Kisudvarnok polgármestere elmondta, hogy a svájci találkozón lehetőségük nyílott a településeknek egymás előtt bemutatni magukat, ami az egész verseny egyik hozadéka.

A nemzetközi versenyt 1990-től az a bécsi székhelyű Európai Vidékfejlesztési és Falumegújítási Munkaközösség (ARGE) rendezi meg kétévente. A tavaly kiírt 13. évadának mottója „jobban.élni” („besser.leben”), mellyel azokra az európai falvakra szeretnék felhívni a figyelmet, amelyek környezetük és a kor kihívásaira alulról építkezve válaszolnak, és hosszú távon is fenntartható projektjeikkel biztosítják a fejlődést.

Szlovákiában a Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség a Környezetvédelmi Minisztériummal, a Falufelújítási Közösséggel, illetve a Szlovákiai Városok és Falvak Szövetségével együttműködve hetedik alkalommal írta ki a versenyt. Amint azt Ivona Cimermanovától, a Környezetvédelmi Ügynökség, és a nemzetközi zsűri tagjától korábban megtudtuk, Kisudvarnok sokoldalú fejlődésével nyerte el a zsűri tetszését, melyet a mezőgazdaság, építőipar, szociális, gazdasági és környezetvédelmi fejlesztések terén ért el. A zsűri értékelte, hogy a nehéz kiindulópontból a megfelelő stratégiákkal komplex és dinamikus fejlődésnek indult a község. „A műszaki infrastruktúra kiépítése és az építkezési rendet érintő intézkedések mellett számos projektet hajtottak végre a szociális, gazdasági, kulturális és oktatásügyi területen, melyek során kiemelt hangsúlyt kapott a környezetvédelem és a megújuló energiaforrások igénybe vétele is” – fejtette ki Cimermanová.

Tihany esetében először lett magyarországi győztese a nemzetközi versenynek. Az 1358 lakosú település fénykora után jelentős hanyatláson ment keresztül, majd 2006 környékén kezdett ambiciózus falumegújítási projektekbe, amelyekkel az emberek életkörülményeinek javítására és az idegenforgalom fejlesztésére összpontosítottak. Ennek eredményekén fokozatosan megtörtént a csatornázás, az energiatakarékos közvilágítás, kerékpárutak, futópályák, pihenőhelyek, turistaközpontok kiépítése, galériát nyitottak, felújították a szabadtéri színpadot. A verseny zsűrijének indoklása szerint a "jobban.élni" mottó Tihany esetében már nemcsak egy jövőkép, de a jelent is jelképezi.

A településeket az európai megmérettetésen három kategóriába sorolták, melyek közül Kisudvarnok 11 másik községgel együtt a legjobbak, a komplex és fenntartható fejlődésen keresztülment települések közé került. Ebben a kategóriában végzett a települések vagy azok alkotta közösségek közül még a németországi Calmont-Region, Mengsberg és Ringelai, a svájci Château d‘Oex, a luxemburgi De Reidener Kanton, a lengyelországi Gogolin-Opole közösség, a csehországi Jeseník nad Odrou, az ausztriai Kals, Langau és Mengerei és a olaszországi (dél-tiroli) Mals.

-para-