Óvást nyújtott be a járási ügyészség - Még mindig diszkriminatív a dunaszerdahelyi nyitvatartási rendelet!

Visszanyalt a fagyi, a városi képviselő-testület decemberben ismét olyan módon fogadta el a nyitva tartásról szóló általánosan kötelező érvényű rendeletet, hogy az diszkriminatív módon állapítja meg a nyitvatartási feltételeket Dunaszerdahelyen.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"54450","attributes":{"alt":"Paraméter-felvétel","class":"media-image","height":"320","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

Legalábbis a járási ügyészség óvása ezt támasztja alá. A sztori röviden (bővebben lent): a városi önkormányzat december 9-én elfogadott rendelete zónákat állapít meg a városban, és az egyes zónákhoz rendel nyitvatartási időt. Az ügyészség korábban már törvénytelennek ítélte, hogy a város korábbi rendelete szerint egyénileg szabta meg a városban működő vendéglátóhelyek nyitvatartási idejét, most pedig a zónásításról is hasonlóképpen vélekedett.

Hájos Zoltán polgármester decemberben azzal érvelt, hogy zónásító rendeletet már más városokban is elfogadtak, és a dunaszerdahelyi is „a lakossági igényeket és a hatályos törvényeket figyelembe véve” jött létre.

A héten kézbesített, a Paraméter birtokába jutott ügyészségi óvásban azonban Marian Zvoda megbízott járási ügyész leszögezi, hogy a rendelet többek között a községekről szóló 369/1990-es törvényt, de a polgári törvénykönyvet is sérti. A törvény szerint 30 napon belül döntenie kell a városi képviselő-testületnek kell az óvásról. Amennyiben az óvásnak eleget tesz, 90 napon belül el kell törölnie a törvénytelen rendeletet, vagy helyettesítenie egy olyannal, amely a törvényeknek megfelel. Ha viszont nem tesz eleget az ügyészi óvásnak, az ügyész javasolhatja a bíróságon, hogy mondják ki a rendelet törvénytelenségét.

Miért törvénytelen a rendelet?

A járási ügyész idézte a községekről szóló 369/1990-es törvényt, mely szerint a település rendeletben szabályozhatja a nyitva tartás idejét az üzletekben és szolgáltató egységekben. Megjegyzi, hogy az általánosan kötelező érvényű rendelettel történő szabályozás szerint típusokra oszthatók a vendéglátóipari egységek, de a nyitvatartási időt nem individualizálhatják, tehát nem szabhatják meg egyénileg. Ez az érv állt fent tulajdonképpen a korábbi óvásnál is. Zvoda aláhúzta, hogy a városi rendelettel ugyanolyan feltételeket kell biztosítani minden vállalkozó számára.

„Az említett és más törvényi rendelkezésből kifolyólag a község számára nem adott egyéb hatáskör” – áll az óvásban, kiegészítve azzal, hogy a városi rendelet 3., 4. és 5. paragrafusának bizonyos részei sem tesznek eleget ennek, tehát törvénytelenek.

Most akkor mi a baj a zónásítással?

A rendelet a harmadik paragrafusában a vendéglátó és gyorséttermi egységek nyitvatartási idejét zónákra osztja. Az ügyész szerint ugyanakkor az említett törvény behatárolja a település hatásköreit, és mivel a városi rendelet a törvénynél alacsonyabb jogerővel bír, így nem szabhat olyan feltételeket, amelyeket a törvény nem engedélyez.

Az általánosan kötelező érvényű rendelet tehát, mint a neve is fogalmaz, általánosan kötelező érvényű. „Absztrakt szabályokat fogalmaz meg, de nem előre ismert szubjektumok számára, hanem mindenki számára, akit érint. A határozat 3. paragrafusának inkriminált pontja azért törvénytelen, mert azonos típusú vendéglátó egységek számára szab meg különböző feltételeket, különböző nyitvatartási időt” – áll az ügyészi óvásban. A különböző zónákban eltérő feltételeket biztosít a vendéglátók számára, ami az ügyész értelmezésében törvénytelen, mert nem felel meg annak a törvényi előírásnak, hogy mindenhol azonos feltételeket biztosítson.

Az ügyész megtámadta azt a szabályozást is, miszerint a vendéglátó egység üzemeltetőjének legkésőbb a nyitás napján be kell jelentenie a városi hivatalban a nyitvatartási idejét (illetve a nyitva tartás változtatásánál legkésőbb akkor, amikortól érvényes). Marian Zvoda ennek kapcsán az Alkotmányra hivatkozik. Alkotmánytörvény szabja meg, hogy amit a törvény nem tilt, azt szabad, és senki sem kényszeríthető olyasmire, amit a törvény nem ír elő. Itt viszont az ügyészségi óvás szerint olyan kötelezettséget ír elő a rendelet, amelyet a törvény nem, tehát a törvényi keretek fölé megy, márpedig az alacsonyabb jogerejéből fakadóan ezt nem teheti.

A harmadik megtámadott paragrafusnál az ügyész a polgári törvénykönyvre hivatkozik. Úgy látja, a rendelet helytelenül fogalmaz arról, ki képviselheti a vendéglátóhely üzemeltetőjét, amennyiben az megsérti a rendeletet.

Megkérdeztük az ügyészségi óvás kapcsán Hájos Zoltán polgármestert, aki megerősítette, hogy azt kézbesítették számukra. „Terveztünk ebben a kérdésben pontosítani egy kifogásolt formulációt a képviselő-testületi ülésen, de az óvás miatt levettem a programpontok közül” – mondta.

Nos, amit a testületen módosítani akartak, az valóban egy kifogásolt formuláció, de mindössze a zónákon belül pontosították volna az egyik utca érintett szakaszát.

„Az ügyészség indokolta paragrafusokkal, hogy hogyan látja a rendelet összeférhetetlenségét a törvénnyel. A jogászok tanulmányozzák, és bizonyára foglalkozunk majd a témával” – jegyezte meg a polgármester.

A bővebb sztori

A 2014 december végéig hatályban lévő rendeletet 2009-ben hagyta jóvá a testület, 2012-ben azonban a járási ügyészség óvást nyújtott be ellene. A rendelet ugyanis egyénileg, önkényesen határozta meg a vendéglátóipari egységek nyitvatartási idejét, az ügyészség szerint viszont ezt nem lehet, csakis az egész városra nézve. Ezt követően 2013 februárjában már egy olyan rendelet került a testület elé egy lakossági fórumot követően, amely négy zónát alakít ki a városban, akkor azonban elnapolták a döntést. 2013 április elején újabb lakossági fórum következett, majd néhány héttel később a zónásító indítványt a testület többsége elvetette.

2013 októberében lakossági kérésére került ismét a testület elé a nyitvatartási rendelet, ám az elfogadását ismét elnapolták. Ravasz Marián (akkor Híd-, jelenleg független) képviselő akkor tett javaslatot három körülhatárolható zóna kialakítására, ám ezt még a szakbizottságoknak meg kellett tárgyalniuk, ezért is napolták el a döntést. A szappanopera 2014 februárjában folytatódott, amikor is Pápay Zoltán, a városháza pénzügyi osztályának vezetője néhány apróbb módosítással, de ismét az eredeti javaslatot terjesztette a testület elé. Ekkor Bindics Zsolt (akkor Híd-képviselő, most már nincs a testületben) hangsúlyozta, hogy bármilyen javaslattal egy meglévő vendéglátóipari struktúrára kell ráhúzni egy „kényszerzubbonyt”, de mint fogalmazott, azt szeretnék elérni, hogy „ha valaki beruházott a vállalkozásába, és a város engedélyezte számára a működést, akkor utólag egy ilyen kényszerzubbonnyal a város ne vigye csődbe a vállalkozást.” Benyújtott egy módosító javaslatot is, hogy a Galántai utat ne szakítsák meg indokolatlanul a körforgalomtól a bevásárlóközpontokig, és sorolják be annak egészét a hajnalig történő nyitva tartást lehetővé tevő zónába. A módosítványt a Híd+független frakció jóváhagyta, viszont az egész rendeletet más nem támogatta, így nem volt meg az elfogadásához szükséges 3/5-ös többség.

Az említett Galántai úti szakaszon működő bár vezetője, Soňa Reťkovská a kezdetektől tiltakozik a rendelet ellen, és tulajdonképpen az ő panaszukat követően nyújtott be óvást a meglévő rendeletre vonatkozóan az ügyészség az első alkalommal és most is. A bár ellen a mögötte lévő utca néhány lakosa tett panaszt, Reťkovská szerint azonban a zajszintmérés és egyéb dokumentumok is őket igazolják. Gyanakszanak arra, hogy a panaszkodók bizonyos városvezetési ismeretségeinek eredménye, hogy az érintett szakaszon egyedüli szórakozóhelyként nem tarthatnak nyitva hajnalig, holott a vonatkozó engedélyt arra korábban megkapták, mivelhogy a városfejlesztési terv szerint polifunkciós zónáról van szó.

Decemberben, miután a helyhatósági választások után felállt az új képviselő-testület, ismét az asztalra került a nyitvatartási rendelet, amelyet végül a 23 jelenlévő képviselőből 15 támogatott (ennyien voltak jelen az MKP-sok), ami éppen elég volt a jóváhagyásához.

-para-