"A vásárúti tej nem hiányzik majd senkinek, csak nekünk, mert munkát és megélhetést ad"

2015. július 13. - 19:00 | Régió

A Csallóközben folyamatban van az aratás, a betakarítási munkálatokat Ľubomír Jahnátek mezőgazdasági miniszter is megtekintette hétfőn Vásárúton.

"A vásárúti tej nem hiányzik majd senkinek, csak nekünk, mert munkát és megélhetést ad"

A kormányzó Smer-SD minisztere most először járt a Dunaszerdahelyi járásban, az ország egyik legnagyobb gabonatermelő vidékén. Ebben a régióban 69 ezer hektárnyi szántó található, ebből 30 ezer hektár sűrűn vetett gabona, 20 ezer hektár kukorica, 5 ezer hektár repce, 4 és fél ezer hektár napraforgó, valamint 10 ezer hektárnyi egyéb mezőgazdasági termény és takarmánynövény.

"Ami az összterületet illeti, idén csökkent a sűrűn vetett gabona és a kukorica mértéke, mivel az uniós agrárpolitika bevezette a greeninget, az úgynevezett zöldítést. Ennek értelmében minden gazdálkodó, aki tizenöt hektáron felül gazdálkodik, köteles a földjének öt százalékát zöld vagy fekete ugaroltatás céljából elkülöníteni" - nyilatkozta Vásárúton a Paraméternek Patasi Ilona, a Szlovák Agrárkamara elnöke.

Az aratás egyébként pillanatnyilag zökkenőmentesen halad, Vásárúton a terméshozam egyelőre megfelel az elvárásoknak, gabona esetében átlagosan megközelítheti a hat tonnát.

A vásárúti szövetkezetben még mindig a hagyományos szövetkezeti szellemben gazdálkodnak, a mezőgazdasági miniszter ezért is látogatta meg a települést. Mózes Árpád, a szövetkezet elnöke elmondta, a miniszter látogatása során leginkább arról érdeklődött, hogy el tudják-e adni a kitermelt gabonát, illetve, hogy hazai fajtákat termesztenek-e, mivel tapasztalatai szerint a helyben nemesített gabona sokkal jobban bírja a Csallóközben uralkodó időjárási körülményeket.

Balra Mózes Árpád, jobbra Ľubomír Jahnátek mezőgazdasági miniszter (Fotó: Paraméter)

"Igyekszünk a Csallóközben kinemesített fajtákat használni, nálunk 80 százalékos az ilyen gabona aránya" - válaszolta a Paraméter kérdésére az elnök.

Mózes elmondta, a vásárúti szövetkezet 1800 hektárt művel, 450 hektáron búzát, 250 hektáron árpát, 650 hektáron kukoricát, 300 hektáron napraforgót termelnek, a fennmaradó területeken takarmányt, valamint 800 szarvasmarhát tartanak.

Nehéz helyzetben a tej miatt

"A hektárhozam közel olyan lesz, mint tavaly, a minőségre viszont nem panaszkodhatunk. Nem szeretek találgatni, de a szövetkezet idén valószínűleg veszteséges lesz, és ez nem a növény-, hanem az állattenyésztés és tejtermelés miatt lesz így. Mivel a tekjkvótákat eltörölték, zuhanni kezdtek az árak. Ez az év a tejről fog szólni, és kiderül, mennyi tejgyár és tejtermelő, illetve tehén marad az országban" - nyilatkozta a vásárúti szövetkezet elnöke.

Az aktuális felvásárlási árakról elmondta, jelenleg 24-25 centért vásárolják fel tőlük a tejet, és ha már a támogatást is beleszámítjuk, 34-35 centbe kerül nekik a kitermelés - így nem nehéz kiszámolni, mekkora az éves veszteség mértéke.

"Az igazság az, hogy amikor a pénzügyi évet tervezzük, tudjuk, hogy az állattenyésztés veszteséges lesz, viszont ezt általában kompenzálja a gabona. Viszont a 24-25 centes tejbe akár bele is roppanhatunk. Az alkalmazottaknak azt szoktam mondani, hogy a vásárúti tej nem fog hiányozni senkinek, csak nekünk, mert a helyieknek ez munkát és megélhetést ad. A vásárúti szövetkezetnek jelenleg 45 alkalmazottja van, és ha a tejágazatunk összeroppan, 15 alkalmazottunk marad. Nem szeretném ezt megélni, de egyszerűen ki vagyunk szolgáltatva a piacnak, és a döntés nem a mi kezünkben van" - vázolta fel a nehéz helyzetet Mózes Árpád.


(parameter)