Roma holokauszt – „A szélsőséges ideológiák elleni harc a mi generációnk harca is”

A megemlékezést évről évre a dunaszerdahelyi székhelyű Romológiai Kutatóintézet szervezi. Idén részt vett rajta Peter Pollák romaügyi kormánymegbízott, Štefan Rozkopál, a köztársasági elnöki iroda vezetője, és Marián Török, a szlovák ombudsman irodájának vezetője is. Személyesen eljött a Egyesült Államok pozsonyi nagykövete, Rudolf V. Perina, valamint India szlovákiai nagykövete, Param Jit Mann is. A megemlékezésen megjelentek továbbá a spanyol, francia, olasz, osztrák, magyar, román, lengyel és szerb nagykövetségek képviselői, Pfundtner Edit, Csicsai Gábor és Érsek Árpád parlamenti képviselők és Czellárik Mária, a szlovákiai Máltai Lovagrend képviseletében.

Megemlékeztek Janovits Ödönről, Dunaszerdahely korábbi esperesplébánosáról, aki 1945-ben személyes fellépésével akadályozta meg, hogy a helyi cigányságot elhurcolják a városból. A Nagyszombati Érsekség képviseletében Kiss Róbert püspöki vikárius kifejtette, Janovics atya emléke ébren tartja bennünk is az áldozatkészséget. „Éppen azáltal vált az emberek lelki atyjává, hogy az ő érdekeiket és pártjukat fogta. Ezáltal is jobban vissza tudunk emlékezni arra a plébánosra, aki az embertelen korban nem felejtett el ember maradni” – szögezte le.

Ravasz József

Ravasz József, a Romológiai Kutatóintézet igazgatója beszédében kijelentette, „meg kell állapítanunk, hogy az ifjúság alig tud valamit a holokauszt borzalmairól, a deportálásokról, a nyilasok és a nácik kegyetlen gaztetteiről”. Hozzátette, naponta szembesülhetünk olyan oktatásbeli hiányosságokkal, amelyek nélkül nem léphetünk előbbre.

Felszólalt Rudolf V. Perina amerikai nagykövet is, aki szerint „meg kell emlékeznünk és el kell gondolkozzunk azok fájdalmáról és szenvedéseiről, akik a roma holokauszt során életüket vesztették, mert az figyelmeztet bennünket a közös felelősségünkre, hogy kiálljunk a fanatizmussal, az előítéletekkel és a gyűlöletcselekményekkel szemben. „Csak ha ezekre történésekre visszaemlékezünk, tanulhatunk a múlt tragikus leckéiből” – fogalmazott.

Peter Pollák

Peter Pollák arra emlékeztetett, hogy azokat a romákat, akik a világháború idején együttműködtek a felkelő partizánokkal, kegyetlenül megbüntették. A breznóbányai járásbeli Feketebalognál (Čierny Balog) történteket emelte ki, ahol roma családokat zárták be településükre, és felgyújtották a házaikat. Egyúttal emlékeztetett azon nem roma családokra, akik viszont romákon segítettek és bújtatták őket a nácik elől. „Látták, hogy segítségre van szükségük, és nem gondolkodtak, hogy egy más nemzetiségről, más bőrszínű emberekről van szó, hanem aszerint cselekedtek, amit a lelkiismeretük és a meggyőződésük diktált” – húzta alá.

Hangsúlyozta, hogy a szélsőséges ideológiák elleni harc a mi generációnk harca is. Az ennek kapcsán hozott intézkedéseknek a jogállamiságra, alkotmányos értékekre való nevelésben, a törvény előtti egyenlőségben kellene megmutatkozniuk. A fiatalokkal való munka, az iskolai szegregációk elutasítása azt segíti, hogy csökkenjen a gyűlölködő megnyilvánulások száma. Ezek hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakadék ne nőjön közöttünk, és ebben a kis országban együtt és ne külön éljünk” – jelentette ki.

Czellárik Mária

Hájos Zoltán dunaszerdahelyi polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy határozottan el kell ítélnünk a faji diszkriminációt, az üldöztetést, melynek védtelen emberek voltak az áldozatai. „Egy demokratikus jogállamban erősíteni kell azokat az intézményeket, amelyek a szélsőségekre és diszkriminációra sarkalló megnyilvánulások megfékezésére szolgálnak, és nagyobb hangsúlyt fektetni a fiatal generáció képzésére és szemléletük megváltoztatására” – fejtette ki.

Végezetül Czellárik Mária a szlovákiai Máltai Lovagrend képviseletében felolvasta Elie Wiesel Nobel-békedíjas író Éjszaka című versét, majd a megemlékezés végén a megjelentek elhelyezték koszorúikat a roma holokauszt emlékművénél.

-para-