London 2012 - Bronzéremért játszhat a férfi kézilabda-válogatott

A harmadik helyért vasárnap délben a horvát-francia párharc vesztese lesz az ellenfél.
A svédek 1992, 1996 és 2000 után játszhatnak újra döntőt. Aranyérmet még nem nyertek.

Elődöntő:
Svédország-Magyarország 27-26 (15-12)
-------------------------------------
Kosárlabdacsarnok, 14 ezer néző, v: Geipel, Helbig (német)

svéd gólszerzők: Ekberg 6/1, K. Andersson 5, Källman 5, Petersen 4/3, Ekdahl du Rietz 4, Doder 1, Larholm 1, Nilsson 1

Magyarország:
Mikler - Harsányi 3, Nagy L., Schuch, Ilyés 3, Zubai 2, Iváncsik G. 3 - cserék: Fazekas (kapus), Császár 8/4, Putics 5, Mocsai 1, Lékai 1, Vadkerti

A magyar férfi válogatott még soha sem tudott olimpiai elődöntőt nyerni, mi több, még érmet sem szerzett korábban, négyszer volt negyedik (1936, 1980, 1988, 2004). A pénteki találkozóra sok magyar szurkoló bejuthatott, többen a negyeddöntőben elvérző spanyolok drukkereitől szereztek jegyet némi felárral: 50 helyett 75 fontért (csaknem 27 ezer forintért). Szólt is a "Ria, ria, Hungária!" a csarnokba belépéskor. A találkozót megtekintette Áder János államfő és Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke is.
Mikler két védéssel kezdett, ez arra volt jó, hogy csapata kerüljön lépéselőnybe. Ilyés duplájára jött válasz, akárcsak Császár értékesített büntetőjére. A 10. percben először vezettek a svédek - ebben jelentős szerepe volt kapusuknak, M. Anderssonnak -, ám Putics előbb egyenlített, majd újabb bal felső sarkos lövésével már ismét a magyarok vezettek (14. p: 6-5).
A svédek gyakorta éltek a gyors indítás fegyverével, ezzel nem igazán tudott mit kezdeni a védelem, ráadásul az 1,97 m magas beállós, Nilsson semlegesítése sem ment. 8-8-nál Császár kihagyott hetese és Schuch kiállítása egyáltalán nem jött jól, Mikler viszont kivédte Ekberg büntetőjét. Az emberhátrányban nem esett gól, majd Karlsson ült ki, de ebben a szakaszban kétszer is támadóhibát fújtak a magyarok ellen, a rivális pedig két gólt lőtt belőle. A szünet előtti hajrában is az északiak akarata érvényesült, akik végül háromgólos előnnyel vonultak el a pihenőre. Az első harminc perc három emberelőnyét összesítve 4-1-gyel veszítette el a Mocsai-gárda.
A második félidőre az "Izland-ölő" Fazekas állt a kapuba, de sokszor kiszolgáltatott helyzetbe került. Császár góljaival sikerült tartani a lépést, ám Nagyot kiállították, majd minden addiginál nagyobbra nőtt a különbség (36. p: 16-20). Petersen sem úszta meg Császár lerántását, létszámfölényben pedig sorozatban háromszor volt eredményes a magyar együttes (40. p: 20-21).
Az egyenlítés viszont elmaradt, az amúgy jól játszó Császár büntetőt rontott, Nagy labdát adott el, így pillanatok alatt 20-23 lett az állás. Maradt negyedóra, melyben néhány hajmeresztő bírói hiba Fazekas bravúrjai miatt nem lett még fájóbb. Császár bokasérülése - rosszul ért földet egy felugrás után - viszont annál inkább, a nyolcgólos irányítót le kellett cserélni.
Tíz perccel a vége előtt, 21-24-nél Puticsot kiállították, ám két Fazekas bravúr és két gól meggyőzte a svéd kapitányt, hogy időt kérjen. Többször is volt lehetőség az egyenlítésre, ám valami - rossz passz, védés, belemenés - mindig közbejött.
Három perc volt hátra, amikor 24-25-nél Mocsai kapitány időt kért. Visszatérve Iváncsik a felsőlécre ejtett, K. Andersson pedig nem hibázott. A túloldalon Zubai is betalált, de egy labdaszerzés után Harsányi nem tudott egyenlíteni. Időt kértek a svédek is, mert tudták: ha gólt dobnak, bejutnak a döntőbe. Ekdahl du Rietz átlövése sikeres volt, így Ilyés hiába szépített, másra már nem maradt idő.

Később:
Horvátország-Franciaország 21:30 ó

Vasárnap:
a 3. helyért 12 ó
döntő 16 ó

mti/para