Kutatók saját maguk ellen fordítanák a szúnyogokat

Ezidáig számos kísérlet folyt annak érdekében, hogy a moszkítók ellenállóvá váljanak az emberek millióit megfertőző betegségekkel szemben, és így ne legyen szükség a környezetre veszélyes rovartirtószerekre.

Ausztrál tudósok most a védekezésnek egy sokkal egyszerűbb és költséghatékonyabb módját javasolják a Science című folyóiratban megjelent tanulmányukban: olyan szúnyogokat tenyésztenek, amelyek hordozói egy parazitának, s így sokkal rövidebb ideig élnek.

Ha egy rovar valamely betegség kórokozójával fertőződik meg, akkor nagyjából két hét lappangási idő után terjeszteni kezdi a betegséget. Azaz az idősebb szúnyogok veszélyesebbek.

A Queenslandi Egyetem tudósa, Scott O'Neill és csoportja egy gyümölcslegyeket megfertőző parazitára - a wolbachiára - lett figyelmes. A baktérium a rovarok életét gyakorlatilag megfelezi. Ezért a mikrobát kipróbálták az Aedes aegypti szúnyogon (a dengueláz legfőbb közvetítőjén). Az eredmény: a születésükkor laboratóriumi körülmények között megfertőződött szúnyogok mindössze 21 napot éltek - szemben a faj átlag 50 napnyi életével.

Ha a parazitákat sikerül elszaporítani a moszkítók körében, akkor "meglehetősen olcsón megoldható a dengueláz elleni védekezés" - írja a kutatócsoport tanulmányában.

Elméletileg ez megtörténhet: a wolbachia meglehetősen gyakori az ízeltlábúak körében, még a szúnyogok között is, azonban éppen a betegségeket terjesztő faj mentes a fertőzéstől. A wolbachiát az anyák örökítik utódaikra,

O'Neill a továbbiakban kiterjedt kutatásokba kezd, hogy kiderítse, hogyan terjed a wolbachiafertőzés természetes körülmények között, és hogyan képes a parazita életben maradni a moszkítók több generációjában, továbbá, hogy mi történik a wolbachiahordozó szúnyogokkal, amelyek denguelázzal is fertőződnek.

MTI/para