Orvosi ügyelet: Az újraélesztés új szabályai IV.

2009. január 27. - 22:00 | Tech
A hirtelen szívhalál kórélettani alapja az esetek döntő többségében az ún. kamrafibrilláció: a hirtelen vérellátás nélkül maradt szívizom a normális, percenként 60-80 ritmusos összehúzódás (és elernyedés) helyett „remegni” (fibrillálni) kezd.

A „remegő” izom természetesen nem képes mozgásban tartani a keringést és így friss vér (és oxigén) nélkül maradnak az agy sejtjei is. Az agysejtek a legérzékenyebbek az oxigénhiányra – már 3-4 percnyi keringésleállás visszafordíthatatlan (irreverzibilis) kárt okoz az agyszövetben. Ezért fontos a szívmasszázs azonnali megkezdése: nem szabad ezt a 3-4 percet habozással, közönnyel, pótcselekedettel: segítség után kiabálással, mobilozással stb. elvesztegetni. Csak a mellkas percenként kb. százszori lenyomása tudja „mozgatni” a vért és eljuttatni az agyba. Természetesen az lenne az ideális, ha minél előbb meg tudnánk szüntetni a kamraremegést. Ennek ma már megvan a technikai feltétele: az AED, vagyis az automata elektromos defibrillátor. Ez az „okos” készülék a kinyitása után elmondja, mi a teendő: a mellkas mely részeire helyezze az elsősegélynyújtó az elektródokat és melyik gombot nyomja meg. A készülékbe EKG van beépítve, amely folyamatosan regisztrálja a szívműködést és csak akkor ad le áramütést, ha valóban „remegéstelenítésre” (defibrillálásra) van szükség. Ha az első defibrillálás sikertelen – azaz nem indul be a normális szívműködés – két percig újra szívmasszászt kell alkalmazni, majd megismételhető a defibrilláló áramütés.   

Dr. Kiss László