Feketelistán a ciprusi repülőkutyák

"A repülőkutyák mindig is nehezebb helyzetben voltak, mint a többi emlős" - mondta Paul Racey, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) denevérspecialista csoportjának alelnöke. Világszerte több mint 41 ezer denevérfajta él, melyek közül 16 ezret fenyeget a kihalás veszélye. Az európai országok közül egyedül Cipruson őshonosak a repülőkutyák.

A gyümölcstermelők és a terményeiket fosztogató "repülő rókák" között dúló évszázados konfliktus miatt majdnem teljesen kipusztult a sziget denevérpopulációja. "A hatóságok akár még ingyen is osztogatnának töltényeket a denevérek számának alacsonyan tartása érdekében"- mondta Andreasz Demetropulosz természetvédelmi szakértő.

Ciprus 2004-es európai uniós csatlakozása óta a szigeten élő repülőkutyákra is a veszélyeztetett fajok védelméről rendelkező Natura 2000 elnevezésű nemzetközi szabályzat vonatkozik. Demetropulosz és csapata három éven át tanulmányozta a Földközi-tenger keleti részén fekvő sziget mintegy 22 különböző denevérfaját. "Cipruson rengeteg természetes barlang van a mészkőterületek környékén, és az öreg bányaaknákat is főleg denevérek lakják" - mondta a szakértő.

"A Cipruson élő denevérek állandó elnyomásának megállítása érdekében a mezőgazdasági minisztérium és a szigeten működő nem kormányzati szervek igyekeznek felvilágosítást adni a denevérekről a felnőtteknek és a gyerekeknek egyaránt" - mondta Antonisz Antoniu, a ciprusi környezetvédelmi szolgálat vezetője. 2007 óta a helyi kormány pénzügyi támogatást is nyújt a farmereknek, hogy azok hálóval védjék meg gyümölcseiket a bőregerektől.

"A beporzókként és a magvak szétszóróiként is tevékenykedő repülőkutyák segítenek az őshonos növények fennmaradásában" - mondta Paul Racey, aki szerint a denevérek korántsem olyan "rosszak", mint ahogy azt a közhiedelem tartja róluk. Más denevérfajták pedig azzal segítik a kártevők elleni harcot, hogy egyszerűen megeszik a szúnyogokat és a maláriát terjesztő rovarokat, ezzel csökkentve a féregirtó szerek használatát.

(MTI)