Űrliftért kilencszázezer dollár nyeremény
A verseny annak az elméletnek a kipróbálására szolgált, amelyet először Arthur C. Clark 1979-ben megjelent A Paradicsom kútjai című scifi-regénye vetett fel. Az űrfelvonót az író olyan eszközként említette, amelynek segítségével rakéták alkalmazásának kockázata és költsége nélkül lehet feljutni a világűrbe. Elképzelése szerint villamos meghajtású eszközök közlekednének egy földhöz rögzített és sok ezer kilométer magasban, a távközlési mesterséges holdakhoz hasonlóan geosztacionárius pályán - a Földnek ugyanazon pontja fölött - keringő szerkezet között kifeszített kábelen.
A LaserMotive LLC alkotóinak Andy Petro, a NASA programmenedzsere adta át a díjat a Mojave sivatagban lévő Edwards légitámaszponthoz tartozó Dryden Flight Research Facility repülési kutatóközpontban. A cég akár 2 millió dollárt is nyerhetett volna, ha felvonója gyorsabban teszi meg a távot.
Ez volt a negyedik űrliftverseny. A cél minden esetben az elképzelés konkrét mérnöki részleteinek kutatása volt, nem pedig annak a nagyobb kérdésnek a megválaszolása, hogy egyáltalán lehetséges lesz-e olyan anyagokat és technológiákat kifejleszteni, amelyekkel az űrfelvonó egyszer megvalósíthatóvá válhat - nem is beszélve arról, hogy az előbbi két feltétel teljesülése esetén mibe kerülne ez.
Thomas Nugent, a LaserMotive cég egyik vezetője kifejtette, hogy véleménye szerint a verseny mindazonáltal alkalmas volt annak bizonyítására, hogy lehetséges „sugározni az erőt” - azaz lézerrel továbbítani nagyobb távolságokba. Függetlenül attól, hogy lesz-e valaha is űrlift, ennek máris lehetnek gyakorlati alkalmazásai: például energiát juttathatnak távoli katonai létesítményekbe vagy elektromos meghajtású robotrepülőgépet üzemeltethetnek hosszabb időn át.
Nugent elmondta, hogy a Földön nem látja lehetségesnek űrlift működtetését, de a Holdon vagy a Marson beválhat.
A cég díjnyertes szerkezete többéves fejlesztő munka eredménye.
- mti/para -