Húsz éve történt a rendszerváltás (1989. november) - KRONOLÓGIA
CSEHSZLOVÁKIA: BÁRSONYOS FORRADALOM
1989. november 16. - Prágában bejelentették: november 20-tól azoknak a külföldi állampolgároknak is áru- és valutanyilatkozatot kell tenniük, akik - az országaik közötti megállapodás alapján - vízum nélkül utazhatnak be Csehszlovákiába. A növekvő lengyel, magyar, szovjet, jugoszláv bevásárló turizmus miatt megszüntették a csehszlovák utazási irodák által az év végéig, illetve a jövő év első feléig tervezett egy-két napos csoportos beutazásokat az országba.
1989. november 17. - Gyökeres politikai változásokat, új kormányt, szabad választásokat, a jelenlegi vezetők távozását követelő hatalmas, békés tüntetéssé vált az az engedélyezett megmozdulás, amelyet a nemzetközi diáknap alkalmából rendezett független diákszervezetekkel együtt a Szocialista Ifjúsági Szövetség prágai Főiskolai Tanácsa. A tüntetést a rendőrség és a terroristaellenes kommandó gumibotokkal és kutyákkal, brutális módon oszlatta fel. A CTK ismét "társadalomellenes fellépéseikről ismert személyek csoportjáról" beszélt, és indokoltnak nevezte a rendőrség beavatkozását. A CTK szerint 17 tüntető és 7 rendőr sérült meg, 143 személyt állítottak elő.
1989. november 18. - Újabb tüntetés volt a Vencel-téren. A tömeget ismét különleges rendőregységek bevetésével oszlatták szét, de ezúttal nem alkalmaztak erőszakot. A rendőrségi brutalitás elleni tiltakozásul november 27-re általános sztrájkot hirdettek a prágai művészek és diákok, a színházakban elmaradtak az előadások. (A színészek sztrájkja december 11-ig, a diákoké december 29-ig tartott).
1989. november 18. - A szlovákiai magyar írók, pedagógusok, művészek, diákok és munkások Pozsonyban Független Magyar Kezdeményezés néven politikai csoportot hoztak létre.
1989. november 19. - A prágai Vencel téren ezúttal már legalább 50 ezer ember vonult fel új kormányt, szabad választásokat, Milos Jakes pártfőtitkár távozását követelve, Václav Havelt, a Charta '77-et és Dubceket éltetve. A rendőrség ezúttal nem lépett fel kemény eszközökkel.
1989. november 19. - Egy prágai színházban hivatalos és ellenzéki személyek megalakították a Polgári Fórum nevű reformmozgalmat, amely célul tűzte ki, hogy a kormányt párbeszédre kényszerítse. Tagjai között volt Václav Havel író, Jirí Hajek egykori külügyminiszter, Jan Skoda, a Csehszlovák Szocialista Párt főtitkára, Jirí Svoboda, a CSKP tagja, filmrendező. A Polgári Fórum követeléseinek teljesítéséig általános sztrájkra szólított fel.
1989. november 20. - Václav Havel sajtótájékoztatón ismertette a Polgári Fórum céljait és kiáltványát. Este kétszázezer ember követelte a Vencel-téren a kommunista vezetők távozását, a szabad választások megtartását. Tüntetések voltak Pozsonyban, Olomoucban, Ostravában és Brnóban is. Az esti órákban a szövetségi, a cseh és a szlovák kormány nem változtatott álláspontján, továbbra is helyesnek ítélték a november 17-i rendőri beavatkozást.
1989. november 20. - Szlovákiában megalakult a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom, a Polgári Fórum szlovákiai testvérszervezete.
1989. november 21. - Ladislav Adamec kormányfő első ízben fogadta az ellenzék és a sztrájkoló diákok, művészek képviselőit. Milos Jakes esti televíziós beszédében csak a szocializmuspárti erőkkel mutatott hajlandóságot a párbeszédre és kifejtette: a CSKP reformpárti, de nem tűri el az anarchiát, a feszültségek élezését, a bomlasztást. Kilátásba helyezte a rend helyreállítását, a "fiatalságot manipuláló csoportok" megfékezését is.
1989. november 22. - Prágában immár az ötödik napja újra hatalmas tömeg tüntetett a délutáni órákban. A felgyorsult változások jeleként a csehszlovák televízió rövid élő adást közölt a demonstrációról. A diáktüntetések átterjedtek Morvaországra és Szlovákiára is. Egyre több szakmai és társadalmi szervezet biztosította támogatásáról a diákok és a színészek követeléseit.
MAGYARORSZÁG: BÉKÉS ÁTMENET
1989. november 16. - Horn Gyula külügyminiszter Strasbourgban, az Európa Tanács miniszteri bizottságának ülésén, benyújtotta Magyarország tagsági kérelmét.
1989. november 16. - A Minisztertanács elfogadta közigazgatási deregulációs programját és határozott a jogszabályok számának csökkentéséről. A Minisztertanács javasolta az Országgyűlésnek munkaügyi minisztérium létesítését, ezzel egyidejűleg az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség megszüntetését.
1989. november 16. - A Minisztertanács hatályon kívül helyezte a Magyar Posta monopóliumát a telefonrendszerek működtetése terén. Másnap megalakult a Hungaria Telecom Kft. a magyarországi mobil telefonrendszer létesítésére.
1989. november 16. - A holland Philips cég elektronikai termékeit árusító üzletet nyitottak a Skála Metró Áruházban.
1989. november 16. - A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Magyar Függetlenségi Párt, a Független Magyar Demokrata Párt, a Magyar Néppárt, a Szociáldemokrata Párt és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, illetve a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége közös állásfoglalásban rögzítette, hogy "az úgynevezett Ellenzéki Kerekasztal betöltötte eddigi szerepét, további fenntartása már akadályozná a társadalmi közmegegyezést".
1989. november 16. - Prágában benyújtotta lemondását Gáspár Sándor, aki 1978 óta volt a Szakszervezeti Világszövetség elnöke.
1989. november 17. - Bejelentették, hogy Balatoni Gyermekközpont néven nemzeti intézményként működik tovább Zánkán a balatoni úttörőváros.
1989. november 17. - A Magyar Újságírók Országos Szövetsége ismét felkérte a parlamentet, hogy tűzze napirendre a sajtótulajdonlás kérdését. A problémákat korábban a megyei lapok státusának tisztázatlansága, most a Nők Lapja körüli vita hozta felszínre.
1989. november 17. - Megkezdődött Nagymarosnál a Duna-meder helyreállításának előkészítése.
1989. november 17-18. - Budapesten tartotta alakuló kongresszusát a Tanácsi és Intézményi Dolgozók Szakszervezete (TIDSZ).
1989. november 18. - Az amerikai törvényhozás két házának vegyes bizottsága végleges megállapodásra jutott a Magyarországnak nyújtandó hároméves segélycsomagról. Ennek alapján Magyarország 91,5 millió dollár nagyságú segélyt kap az Egyesült Államoktól az elkövetkező három évben.
1989. november 18. - A Független Kisgazdapárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, az SZDSZ, a Fidesz, a Parasztszövetség és a Gazdaszövetségek szervezésében Rákospalotán tüntetés volt az ellen, hogy a tsz-ek - sokszoros haszonnal - házhelyként árusítják a parasztoktól elvett termőföldeket, miközben az eredeti tulajdonosok nem kapnak megfelelő kártérítést, és igen nehéz körülmények közt élnek. A résztvevők követelték, hogy adják vissza a földet egykori tulajdonosaiknak, vagy azok örököseinek, illetve fizessenek reális kártérítést a földért.
1989. november 18. - A budakeszi művelődési házban ülésezett a Magyar Néppárt kibővített nagyválasztmánya. Márton János ügyvezető elnök beszédében hangoztatta: a Magyar Néppárt valamennyi törekvése arra irányul, hogy méltó legyen a Nemzeti Parasztpárt és a Petőfi Párt nemes hagyományaihoz. Varga Csaba, a Magyar Néppárt titkára közölte, hogy a parlamenti választásokon a párt minden egyéni körzetben jelöltet kíván indítani, és legalább 30-40 képviselője bejutását várja az új Országgyűlésbe.
1989. november 18-19. - Európa 21. zöld szervezeteként megalakult a Magyarországi Zöld Párt.
1989. november 18-19. - Budapesten a Jurta Színházban tartotta második kongresszusát az 1946-ban alakult, Sulyok Dezső vezette Szabadság Párt, amely korábban az Egyesült Államokban alakult újjá, s 1989 júliusában bontott zászlót Budapesten. A több mint 100 résztvevő kialakította a párt programját, elfogadta alapszabályát, megvitatta a szervezeti és ügyrendi kérdéseket, s megválasztotta a végleges vezetőket: az elnök a New Yorkban élő Hóka Ernő, az ügyvezető elnök dr. Gueth Gyula kaposvári főorvos lett.
1989. november 20. - Elbírálták a Nemzeti Színház tervpályázatát. A beérkezett 31 érvényes pályamunka közül az első díjat Ligeti Béla és tervező társai (KÖZTI) nyerték, terveik szerint a színház az Engels téren épült volna föl.
1989. november 20. - A Minisztertanács soron kívüli ülésén úgy döntött, meg kell változtatni a Magyar Televízió és a Magyar Rádió vezetési szerkezetét, a két nemzeti intézményt a pártok, társadalmi szervezetek, egyházak, a tudomány és a szellemi élet képviselőiből kinevezett Felügyelő Bizottságra bízzák.
1989. november 20. - Az Országházban tartotta első plenáris ülését a Nemzeti Agrár Kerekasztal, melynek összehívását az Agrárreformkörök Egyesülete kezdeményezte.
1989. november 21. - Németh Miklós kormányfő az Országgyűlés ülésén közölte: 1982-ben, amikor Magyarország felvételét kérte a Nemzetközi Valutaalapba, megszépítette a gazdasági adatokat. Bejelentette azt is, hogy Magyarország valós külföldi adóssága 1989 végére meghaladja a 20 milliárd dollárt, a nettó adósságállomány a 14 milliárd dollárt. Az államháztartás összes adóssága 1989 végére eléri a 1100 milliárd forintot.
1989. november 21. - Az MDF azt javasolta, hogy a parlament december 11-i hatállyal mondja ki önmaga feloszlatását, Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök pedig március 11-re írjon ki parlamenti választásokat, amikor megválasztják az ország új elnökét is.
1989. november 21. - A Harmadik Oldalon részvevő társadalmi szervezetek és mozgalmak közleményben bejelentették, hogy a politikai egyeztető tárgyalások elnevezés alatt folytatott háromoldalú tárgyalássorozatot kénytelenek megszűntnek tekinteni, mivel az alapmegállapodásban foglaltak nem valósultak meg. Megítélésük szerint az alapvető alkotmányos szabályok kialakítása és törvénybe iktatása után az Ellenzéki Kerekasztal korábbi politikai szövetsége felbomlott, és az MSZP sem volt képes tárgyaló partnerként a korábbi első oldal, az MSZMP helyébe lépni. Ilyen körülmények között a tárgyalások értelmetlenné és hiteltelenné váltak, ennek politikai következményeiért a Harmadik Oldal szervezetei minden felelősséget elhárítanak maguktól.
1989. november 21. - Megtartotta első ülését a Magyar Televízió és a Magyar Rádió Felügyelő Bizottsága. Az ülésen leszögezték: nem kívánnak közvetlenül beavatkozni a televíziós és a rádiós szakmai kérdésekbe.
1989. november 22. - Az Országgyűlés leszavazta a kormány hároméves gazdaságpolitikai programját. Ezek után olyan döntés született, hogy a decemberi ülésszakon egy évre kidolgozott program kerüljön a képviselők elé, amely fél évre, a kormány hivatalban maradásának várható idejére konkrét akciótervet is tartalmaz majd.
mti/para
