Kutyatenyésztés: megjelenés vagy jó tulajdonságok?
A kutya a legősibb háziállatok közé tartozik. Valaha az emberek olyan kutyát igyekeztek választani, kitenyészteni, amelyik valamilyen feladatot különlegesen jól tudott megoldani: segített a vadászásban, vigyázott a család otthonára vagy vezette és védte a látását vesztett embert.
Aztán eljött a kutya szépségversenyek kora. A tenyésztőknek sikerült rendkívüli formájú, méretű kutyafajtákat kifejleszteni, világsztárok jelennek meg kedvenc ölebük társaságában. Ezek az ebek nem is hasonlítanak a farkasból kifejlődő, emberhez csatlakozó háziállatra.
A Stockholmi Egyetem kutatója, Kenth Svartberg és munkatársai azt vizsgálták, hogy a tenyésztés során ezeknek a kutyáknak az intelligenciája hogyan alakul. Meglepve tapasztalták, hogy már néhány generációs átformálás, átnevelés alatt az állatoknak nem csak a fizikai képességei, hanem a viselkedése és szellemi tulajdonságai is mérhetően megváltoznak.
A svéd kutatók 13 000 egyedet, összesen 31 féle kutyát vizsgáltak. Mérték az állatok kíváncsiságát, segítőkészségét, alkalmazkodóképességét az emberekhez. Azt találták, hogy a különleges külleműre kitenyésztett kutyák éppen ezekből az eredetileg nagyra értékelt tulajdonságokból sokat veszítettek.
Egy másik tanulmány is a tenyésztés okozta elváltozást igazolt. Michael Valenzuela és Paul McGreevy ausztrál kutatók 11 különböző kutyafajta agyát vizsgálták a legkorszerűbb tudományos technikával. A mágneses képalkotó technikával történő vizsgálat azt igazolta, hogy a rövid orrú kutyák agya 15 fokkal előrefelé fordult, a szaglással foglalkozó idegközpont pedig áthelyeződött a koponya legalsó területére - olvasható a PLoS One tudományos folyóiratban.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy bizonyos kutyák koponyájának ilyen mértékű változása, módosulása nem biztos, hogy a szaglóképességet is megváltoztatta. Valenzuela azonban emlékeztetett arra, hogy az ilyen rövid orrú kutyákat általában nem használják különleges szimatfeladatok megoldására.
(MTI)