Végre igazi eredmények a CERN-ből
A CERN az a kutatóközpont, ami a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, a Nagy Hadron Ütköztetőt (LHC), működteti. A gyorsító egy berendezés, amely kör alakú pályán gyorsítja fel a részecskéket a fénysebesség közelébe. Amikor pedig pár órai keringés után a részecskenyalábot kivezetik a gyorsítóból, annak energiája egész jelentős robbanással ér fel. Ebben a robbanásban a nagyobb részecskék "összetörnek" és a kisebb alkotóelemeik szanaszét repülnek. Ezeket elemzik a szakemberek. Minél nagyobb energiájú ütközés következik be, elvben annál kisebb részecskék vizsgálhatóak.
A most publikált adatok arra utalnak, hogy a kvarkok már tényleg a legkisebb részecskék. A kísérletek során egyre nagyobb energián ütköztetik a részecskéket, és azt várják, hogy olyan jelenség következzen be, amely arra utal, hogy a kvarkok még kisebb elemekből tevődnek össze.
Amerikában 870 GeV (gigaelektonvolt, azaz egymilliárd elektronvolt) energiáig sikerült feltornázni az ütközések erejét, de a kvarknál kisebb részecskét nem találtak. Az LHC az USA-ban végzett kísérletek eredményeit erősítette meg azzal, hogy jelentősen növelve az átvizsgált energiatartományt. Az LHC-ben 1260 GeV energiát sikerült előállítani, ám a kvarknál kisebb részecskék itt sem mutatkoztak. Ez jelentős eredmény, hiszen helyesnek látszik az az elképzelés mi szerint a kvarkok a legelemibb alkotóelemei az anyagnak.
Az amerikai és európai kutatók között versengés folyik az elemi részecskék felkutatásában. Az LHC nagy energiájának köszönhetően az a CEN kutatói kevesebb, mint négy hónapnyi adatból érték el a publikálásra váró eredményt, ellentétben az amerikai Tevatronnal, aminek négy évre volt szüksége saját eredményének eléréséhez. "Nyilvánvalóan mindannyian izgatottak vagyunk, mivel azért építettük ezt a gépet, hogy stabil energiafölénybe kerüljünk" - nyilatkozott Tom LeCompte, a CERN-béli ATLAS kutatóegység koordinátora,
Mindkét kutatóközpontban olyan egzotikus részecskéket keresnek, mint a rejtélyes Higgs bozon, melynek megtalálása egy egységes elmélet utolsó hiányzó láncszeme.
Az LHC megépítése és üzemeltetése egy közös projekt, amit a Föld országai közösen finansziroznak. Az emberiség második legdrágább vállalkozásáról van szó (az első a nemzetközi űrállommás, az ISS). Működése során nagyjából 80 állam 7000 fizikusa fog hozzáférni az LHC-hez. A gigantikus kutatóközpont Svájc és Franciaország határán található. A 3 méter átmérőjű alagút négy helyen keresztezi a svájci–francia határt.
para/sg/w
