Nemzetközi program a Duna-völgyi rétisasállomány védelmében

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, 1,8 millió eurós költségvetéssel 2009-ben indult és 2012 tavaszán befejeződő program, amely Németországtól Romániáig fogja össze a védett területeket, egyik kiemelt célja a Duna-völgyben szinte végig megtalálható és a vizes élőhelyekhez erősen kötődő rétisas védelme.

A konferencián, amelyre a nyolc ország 50 szakembere érkezett a tolnai megyeszékhelyre, az ausztriai donauaueni nemzeti parkot képviselő Georg Frank projektvezető a Danubeparks most elkészült intézkedési tervét ismertetve elmondta: harminchét célt határoztak meg a kutatás, monitoring, élőhelymegőrzés területén. Felhívta a figyelmet a törvényalkotás fontosságára, amellyel védősávokat hoznak létre a költőhelyek megóvása érdekében. Mint mondta, a fokozottan védett fajra leselkedő legfőbb veszély az élőhelyek többségén az erdőpusztulás, a fészkelőhelyek zavarása és a mérgezés.

A Duna-völgy országainak egy részében jelentős sikernek tartják, hogy az utóbbi évtizedekben emelkedett a fészkelő réti sasok száma; a program kutatásai szerint mintegy 1200 példány él a folyó által érintett országokban, ezek közül 192 rétisas a Duna közvetlen közelében. A legnagyobb állomány, több mint 600 példány Németországban él, Szerbiában 90, Horvátországban 150 a rétisasok száma, míg például Ausztriában 13-15, Szlovákiában 8 egyedet figyeltek meg.

Az 1954 óta fokozottan védett hazai állomány az 1970-es évektől mutat jelentős emelkedést: az akkor becsült 25 egyedhez képest mára a költőpárok száma elérte a 236-ot. Parrag Tibor, a Danubeparks programban részt vevő Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetmegőrzési osztályvezetője az MTI-nek arról számolt be, hogy 2011-ben különlegesen sikeresek voltak a rétisasköltések, idén először több olyan fészek is volt, amelyből három fióka repült ki.

Mindebben a félmillió eurós hazai Danubeparks-programnak is része van - mondta a magyar szakember. A program keretében a nemzeti park megbízásából a Magyar Madártani Egyesület (MME) létrehozott egy nemzetközi internetes adatbázist, amely Európa minden részéből be tud fogadni rétisasokra vonatkozó adatokat. Magyarországon a jövőben az élőhelyek fenntartása és rehabilitációja a legfontosabb, bár hazánkban a gyakorlatban is működik a fészkelés és a költés zavartalanságát biztosító 100, illetve 300 méteres védőzóna - tette hozzá.

Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy bár idén kevesebb rétisas pusztult el mérgezés következtében, a korábban növényvédőszerként szerként használt, 2008-ban betiltott karbofurán okozza ma is az összes mérgezést.

A rétisast az MME által 1999-ben összeállított vörös lista a védelemtől függő fajok közé sorolta, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös könyve szerint a kipusztulással fenyegetett fajok kategóriájába tartozik. Természetvédelmi értéke  Magyarországon egymillió forint.