Arcunkon az evolúció
A Kaliforniai Egyetem (UCLA) kutatói arra kerestek választ, hogy miért tér el az egyes majomfajok pofája olyan nagymértékben egymástól, és miért dísztelen sok főemlősfajhoz képest az emberek arca.
Tanulmányukhoz Közép- és Dél-Amerikából származó 129 felnőtt, hím majom 24 millió év alatt kialakult pofáját, "arcvonásait" vizsgálták meg, eredményeiket a Proceedings of the Royal Society B című szakfolyóiratban tették közzé.
"Az Újvilág főemlőseire tekintve azonnal egyértelmű arcuk sokfélesége" - magyarázta Michael Alfaro evolúcióbiológus, a tanulmány vezető szerzője. Mint elmondta, sok megválaszolatlan kérdés van még azzal kapcsolatban, hogy miként alakultak ki az arcok jellegzetességei.
A kutatók 14 régióra osztották fel az arcokat, és mindegyikhez színkódot rendeltek. A majmok pofájának anatómiája és mintázata alapján is adtak egy "összetettségi értéket" az egyes fajoknak. Tanulmányozták, hogy az idők során miként alakult az arc összetettsége, és vizsgálták a majmok társadalmának szerveződését is, valamint azt, hogyan befolyásolhatta a környezet (például a hőmérséklet változása) a főemlősök pofájának alakulását.
Mindezeket a paramétereket statisztikai módszerekkel elemezték, és úgy találták, hogy a nagyobb csoportokban élő fajok pofája egyszerűbbé válik. Ennek oka az lehet a kutatók szerint, mert a dísztelenebb pofán jobban látszanak az arckifejezések, ami előnyös a kommunikációban.
Meglepetésnek számít a kutatók azon megállapítása, hogy a nagyobb csoportokban élő főemlősöknek egyszerűbb az arca. Eredményük alapján azt feltételezik, hogy az ember viszonylag egyszerű arca lehetővé teszi, hogy könnyebben lássuk egymás arckifejezéseit, vagyis kommunikációnkat segíti - idézte a ScienceDaily című ismeretterjesztő portál.
MTI/para
