Az antianyag-világegyetemet keresi az "űrdetektor"

Az esetleges antianyag-világegyetemet keresi az amerikai "űrdetektor", az Alfa mágneses spektrométer (AMS), amely tavaly május óta működik a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén.

Egy év alatt a héttonnás berendezés rekordot állított fel, 17 milliárd kozmikus sugarat regisztrálva, az adatokat pedig elmentette további elemzések céljára.

Az AMS megépítését 1995-ben javasolta Samuel Ting Nobel-díjas részecskefizikus, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) professzora. A 2 milliárd dolláros berendezés kifejlesztését és megépítését az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) végezte. Az amerikai energiaügyi minisztérium (DOE) által finanszírozott projektben 16 ország 56 kutatóintézetének 500 tudósa vett részt Ting professzor vezetésével, a spektrométert tavaly májusban amerikai asztronauták juttatták az űrállomásra.

A részecskefizikai kutatóeszköz a kozmikus sugárzás mérésével kutat sötét anyag és antianyag után. Az AMS segítségével a tudósok egyebek között olyan kérdésekre keresik a választ, mint hogy mennyi idős a kozmikus sugárzás, mi történik vele a Föld mágneses terében, vagy hogy hová tűnt az antianyag a világegyetemből. A feltételezések szerint 13,7 milliárd évvel az univerzumot létrehozó ősrobbanás után a világegyetem egyenlő arányban állhatott anyagból és antianyagból, utóbbi azonban valamilyen okból eltűnt, ez a kozmológia egyik legnagyobb rejtélye

Egyes kutatók szerint az antianyag valamiképp kapcsolatban állhat a világegyetem 25 százalékát kitöltő láthatatlan "sötét" anyaggal, más tudósok szerint ez kevéssé valószínű. Utóbbiak arra mutatnak rá, hogy az antianyag aligha maradhatna meg a "látható" világegyetem szoros közelségében.

Mint a CERN genfi központjában rendezett sajtótájékoztatón Samuel Ting rámutatott, az AMS-program célja olyan jelenségek kutatása, amelyek megismerésére eddig sem elegendő képzelőerővel, sem megfelelő berendezéssel nem rendelkeztek.

 Ismertetése szerint a berendezés, amelynek nagyteljesítményű mágnesei különböző irányba "terelik" a pozitív és negatív töltésű részecskéket, kiválóan működött.

Arra a kérdésre, hogy a projekt résztvevői mikor számolhatnak be az első eredményekről, a Nobel-díjas fizikus azt válaszolta, hogy a lehető legkésőbb. Indoklása szerint az adatok elemzését igen alaposan, óvatosan, lépésről lépésre kell elvégezni.

mti/para