Egyre melegebb és egyre hosszabb hőséghullámok várhatók
Az elmúlt két évtizedben egyre melegebbek, és egyre hosszabbak lettek a kárpát-medencei hőséghullámok. Ez a tendencia várhatóan a következő évtizedekben is folytatódik, s az évszázad végére már nem csak nyáron lehetnek a mostanihoz hasonló hőséghullámok - közölték az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) munkatársai kedden az MTI megkeresésére.
Bonta Imre, az OMSZ előrejelzési főosztályának vezetője kifejtette: a mostani a negyedik "hőhullám" az idén Magyarország területén, de ez érvényes a Kárpát-medencére is. Az első június közepén, a második július elején volt időtartamuk mindkét esetben meghaladta a 7 napot. A harmadik augusztus első hetében volt, míg a jelenlegi augusztus 19-től kezdődő, szám szerint negyedik hőséghullám várhatóan augusztus 25-26-ig, vagyis a hét legvégéig is kitarthat. A jövő hét elején viszont már jelentősen visszaesik a hőmérséklet - tette hozzá.
Szeptember első fele az előrejelzések szerint a sokévi átlagnál ugyan kissé melegebb lesz, de tartós hőségre már nem kell számítani.
Kapunk hideget-meleget
Krüzselyi Ilona, az OMSZ éghajlati osztályának munkatársa az MTI megkeresésére kifejtette: amikor a napi középhőmérséklet meghaladja a 25 Celsius-fokot, az "hőhullámos" napnak számít. Ezek számának jövőben várható tendenciájára az Országos Meteorológiai Szolgálat két regionális klímamodelljének eredményei alapján adnak becsléseket, illetve ezek együttes alkalmazásával reprezentálják a bizonytalanságot.
A két modell szerint a "hőhullámos" napok éves száma a referencia-időszaknak számító 1961-1990 átlagértékeihez képest a század közepére (2021-2050) várhatóan országos átlagban 8-24 nappal növekedni fog.
Ez a növekedés azonban nem jelenti azt, hogy az elkövetkező években nem lesznek az átlagnál hűvösebb nyarak - a természetes változékonyság - továbbra is az éghajlatunk jellemzője marad.
Mindeközben viszont a melegedéssel nemcsak a nyarak, de a többi évszak átlaghőmérséklete is emelkedni fog, különösen az évszázad végi 2071-2100 időszakra, amikor a hőhullámok valószínűsíthetően már nemcsak a nyári időszakra korlátozódnak.
Nagy Andrea, az OMSZ éghajlati osztályának másik munkatársa azt közölte: hőségperiódusok régebben is voltak, de az utóbbi két évtizedben rendszeressé vált az előfordulásuk. Az OMSZ klimatológiai adatbázisában tárolt idősorokon végzett elemzések szerint a nyári középhőmérséklet emelkedett a leginkább a múlt század eleje óta, s ez a gyakoribb "hőhullámokban" is megnyilvánul. A múlt század elejétől tekintve évente átalagosan 5 nappal több "hőhullámos napot" tapasztalhatunk Magyarországon és a szűkebb régióban.
Változik a hőérzet is
Az OMSZ megfigyelései szerint az éghajlat változásával párhuzamosan a komfortklíma, a hőérzet is változik. Az OMSZ-nál folyó kutatások szerint az elmúlt évtizedekben az emberi szervezet számára "meleg terhelést jelentő" napok előfordulási gyakorisága növekedett. Mindeközben a hőmérsékleti szempontból "komfortos napok aránya ha lassú ütemben is, de csökken" - tette hozzá Nagy Andrea.
Az emberi szervezet az ilyen növekvő "meleg stresszt" nehezen viseli. Különösen a veszélyeztetett csoportok (időskorúak, csecsemők, szív- és érrendszeri betegségben szenvedők, cukorbetegek) számára veszélyes a növekvő számú hőségperiódus. Ugyanakkor kiemelte: az emberi szervezet a hosszú idejű változásokhoz képes alkalmazkodni, de hozzátette: "ez az alkalmazkodás lassú folyamat".
(mti/para)
