Meghalt Neil Armstrong, az első ember a Holdon

2012. augusztus 26. - 00:58 | Tech

Meghalt Neil Armstrong amerikai űrhajós, aki elsőként lépett idegen égitest, a Hold felszínére 1969-ben.

Az asztronauta 82 éves volt. A hónap elején szívkoszorúér bypass műtéten esett át. A család közlése szerint az operáció szövődményei okozták halálát.

Ohióban született 1930. augusztus 5-én, egy farmon nevelkedett. Már gyerekkorában élénken érdeklődött a repülés iránt, és 16 évesen megszerezte a pilóta jogosítványt. A légierő kötelékében harcolt a koreai háborúban, ahol 1949-től kezdve 78 harci bevetésben vett részt. Az amerikai űrkutatási hivatalhoz (NASA) 1955-ben került berepülő pilótaként, és több mint 200 különféle repülő szerkezetet próbált ki. Az asztronautákat kiképző programba 1962-ben vonták be. Gyémántkoszorús vitorlázórepülő is volt.

Fotó: SITA/AP 2009-ben Barack Obama elnökkel a Fehér Házban (Fotó: SITA/AP)

Első űrutazását 1966-ban, a Gemini 8 űrhajó parancsnokaként tette. A holdraszállás után nem folytatta az űrrepüléseket, hanem csatlakozott a NASA kutató gárdájához. Egy év múlva a Cincinnati egyetem mérnök professzora lett. Későbbi éveit a katedra és ohiói farmja között osztotta meg. A közszerepléstől általában óvakodott. Kétszer nősült, két felnőtt fiút hagyott hátra.

Kis lépés

Az Apollo 11 legénységének parancsnokaként ő volt az első ember, aki kilépett a Hold felszínére 1969. július 20-án.

Az Apollo–11 küldetés 1969. július 16-án, helyi idő szerint délelőtt 9 óra 32 perckor indult a floridai Kennedy Űrközpontból, és a Columbia 12 perccel később Föld körüli pályára állt. Hárman voltak a fedélzeten, a parancsnok Armstrong, a Sasnak elnevezett holdkomp pilótája, Edwin Aldrin és a Michael Collins, aki végig a lunáris pályán keringő parancsnoki modulban maradt.

A Columbia másfél kört tett meg a bolygó körül, majd a harmadik rakétafokozat hajtóműve ellökte a Hold irányába. Július 19-én állt Hold körüli pályára, egy nappal később a Sasnak elnevezett holdkomp levált és piruettezni kezdett a Columbia előtt, hogy Michael Collins meg tudja vizsgálni, nincsenek-e rajta sérülések. Miután minden rendben volt, a holdkomp Edwin Aldrinnal és Armstronggal a fedélzetén ereszkedni kezdett a Mare Tranquillitatisra. A gépi vezérlés éppen egy egyenetlen talajú kráter felé vitte a Sast, ezért Armstrongnak kézi vezérléssel kellett sima leszállóhelyet keresnie, így vészesen elfogyasztotta a holdkomp üzemanyagát. A landolás sima volt, a holdkomp magyar idő szerint július 20-án este 10 óra 17 perckor érkezett meg a felszínre, és Armstrong közölte a NASA-val egyik szállóigévé vált mondatát: „Houston, itt a Nyugalom Bázis. A Sas leszállt.”

Ezután az űrhajósok felkészítették a visszaútra a Sast, majd a presbiteriánus Aldrin áldozatot mutatott be. A kelyhet, amiből az áldozati bort itta, a texasi Webster presbiteriánus templom őrzi, és minden évben használják a holdra szállás évfordulójához legközelebbi vasárnapon. A landolás után hat és fél órával nyílt a holdkomp ajtaja, és amerikai idő szerint este 10 óra 56 perckor (magyar idő szerint július 21-én hajnali 4 óra 56 perckor) a Holdra lépett az első ember. Neil Armstrong egy másik legendás mondattal emlékezett meg a történelmi eseményről: „Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.” Mivel előtte működésbe hozott egy kamerát, 600 millió ember láthatta élőben a Holdra lépést.

Az űrhajósok ezután mintákat vettek a holdkőzetből és a talajt borító finom porból, a regolitból, illetve felvételeket készítettek. Kitűzték az amerikai zászlót és elhelyezték egy emlékplakettet a következő felirattal:

„Itt léptek először a Holdra a Föld bolygó emberei. Békében jöttünk az egész emberiség nevében.” A felirat alatt három asztronauta – Neil Armstrong, Edwin Aldrin, Michael Collins – és egy amerikai elnök, Richard Nixon aláírása látható, fölötte pedig a Föld térképe.

A két asztronauta a Holdról beszélt Nixon elnökkel is, aki „a Fehér Ház legtörténelmibb telefonhívásának” nevezte a beszélgetést. Armstrongék több mint két és fél órát töltöttek a felszínen, 22 kiló anyagmintát gyűjtöttek be, és elhelyeztek az égitesten egy holdrengéseket mérő szeizmométert és néhány lézertükröt. Ezután visszamentek a holdkompba, hét órát pihentek, majd magyar idő szerint 19 óra 54 perckor emelkedni kezdtek a Sassal, hogy csatlakozzanak Collinshoz.

Fotó: SITA/AP Neil Armstrong és Buzz Aldrin az amerikai zászlóval (Fotó: SITA/AP)

A visszatérés terv szerint zajlott (Nixonnak volt egy előre elkészített beszéde arra az esetre, ha az űrhajósok a Holdon rekednek) és július 24-én a három asztronauta a Csendes-óceánban landolt a Columbiával. Ezután biztonsági megfontolásból hetekig karanténban voltak, de miután egészségük nem romlott, augusztus 13-án kijöhettek a karanténból Amerika új kedvencei. Több városban parádét tartottak a tiszteletükre, a világ legrangosabb sci-fi találkozóján pedig külön Hugo-díjat kaptak „a legjobb holdra szállásért”. A popkultúra felkapta az űrhajósokat, David Bowie például nem sokkal az Apollo–11 útja előtt adta ki egyik leghíresebb dalát, a Space Oddityt, így a BBC-n ez a dal kísérte végig a közvetítést.

(MTI)