Kettős csillag körül keringő bolygópárost fedeztek fel
Kettős csillag körül keringő bolygópárost fedeztek fel amerikai asztronómusok a Kepler-űrteleszkóp és földi telepítésű távcsövek segítségével, a cirkumbinárisnak nevezett rendszer 4900 fényévnyire, a Hattyú (Cygnus) csillagképben található.
A felfedezés azt bizonyítja, hogy egynél több bolygó is képződhet és megmaradhat egy kettős csillagrendszer "stresszes" környezetében - olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon.
A NASA 2009 márciusában felbocsátott bolygóvadász űrteleszkópja a Nap körül keringve az égbolt egy olyan szegmensét figyeli, amelyben 150 ezer csillag található. Feladata annak meghatározása, hogy mennyire gyakoriak a Tejútrendszerben a csillagok lakhatósági zónájában lévő Földszerű bolygók. Az űrteleszkóp úgynevezett tranzitmódszerrel kutat, azt a parányi fényességcsökkenést regisztrálva, amelyet egy bolygó okoz a csillag fényében, amikor elhalad előtte.
A két bolygót a Kepler-47 katalógusjelű rendszerben fedezték fel, ezt egy olyan csillagpáros alkotja, amelynek tagjai 7,5 naponta egymást eltakarva napfogyatkozást váltanak ki.
Az egyik csillag méretében a Naphoz hasonlít, ám fényességének csupán 84 százalékát éri el. A második csillag apró, a Nap "testméretének" csupán egyharmadával "büszkélkedhet", fényessége pedig nem éri el az 1 százalékát sem.
A belső bolygó, a Kepler-47b a csillagpárost kevesebb mint 50 nap alatt kerüli meg. Az égitesten, noha közvetlenül nem lehet megfigyelni, "izzasztó" körülmények uralkodnak, a túlhevített légkörben bomló metán vastag páratakaróba burkolja a bolygót. Mérete a Föld háromszorosa és az ismert cirkumbináris bolygók közül a legkisebbnek számít.
A külső bolygó, a Kepler 47c 303 nap alatt kerüli meg a két csillagot, amelyeknek az úgynevezett lakhatósági zónájában van. Ez egy bolygórendszer olyan régiója, ahol folyékony víz lehet a bolygó felszínén. A Kepler 47c azonban aligha lakható, egy gázóriásról van ugyanis szó, amely valamivel nagyobb, mint a Neptunusz, légkörében tömött vízgőzfelhők találhatók.
"A Naptól eltérően rengeteg olyan rendszer létezik, amelyben két vagy még több csillag kering egymás körül. Eddig viszont kérdéses volt, hogy ezek a rendszerek rendelkeznek-e bolygókkal. A Kepler-űrteleszkóp segítségével most sikerült megválaszolni a kérdést" - hangsúlyozta William Borucki, a Kepler-küldetés vezető kutatója.
Greg Laughlin, a Kaliforniai Egyetem, Santa Cruz docense rendkívülinek nevezte a cirkumbináris bolygórendszer felfedezését.
"A bolygóképződés általánosan elfogadott elmélete alapján nagyon nehéz ilyen planétáknak kialakulniuk, így a felfedezés fényében át kell gondolnunk, hogy miként formálódhatott a két égitest a cirkumbináris protoplanetáris korongban" - fogalmazott Greg Laughlin.
MTI/para
