Anti-Nobel-díjakat osztottak döglött lazac agytevékenységéért, szónok-elhallgattató készülékért

2012. szeptember 21. - 17:24 | Tech

Egyebek közt a döglött lazacok posztumusz agytevékenységének felfedezését jutalmazták az idén anti-Nobel-díjjal.

A mostani volt a 22. citromdíjkiosztás az ironikus elismerés történetében. A gála csütörtökön este volt és ahogy mindig, a Harvard Egyetemen, az Egyesült Államok leghíresebb felsőoktatási intézményében. Az egész procedúra szellemi atyja Marc Abrahams, aki 1991-ban alapította a díjat humor által vezérelve, ám olyan tudósok számára, akik nem a humor által vezérelve kutatnak, hanem nagyon is komolyan veszik dolgukat. A citrom-Nobeleket valódi Nobel-díjasok adják át, de az előbbiekhez nem jár pénzjutalom, sőt, még útiköltségét is a díjazottnak kell állnia.

Az idei díjazottak közül kiemelkednek azok a holland pszichológusok, akik felfedezték, hogy ha balra hajolva nézzük, az Eiffel-torony alacsonyabbnak látszik, jobbra dőlve meg nagyobbnak.

A döglött halasok amerikai idegkutatók. Ők lényegében önhibájukon kívül lettek híresek és jogosultak a nemtelen díjra. Mágneses rezonanciával vizsgálgattak agytevékenységet, de emberek előtt bolondozás végett tökön, gumityúkon és döglött lazacon is kipróbálták az érzékeny készüléket. A tök és a gumityúk hozta a papírformát, ám a kimúlt hal esetében agyi reakciókat jelzett a műszer, amikor fényképeket mutogattak a döglött lénynek. Mint kiderült, a műszer kissé megbokrosodott és tévesen jelzett - viszont a csodának híre kélt.

Japán sem maradt ki a nemtelen Nobel-díjból az idén. (Az angol elnevezése a díjnak Ig-Nobel prize, amely szójáték az ignoble szóból fakadón. Ez nemtelent, hitványt jelent, viszont második szótagjának kiejtése megegyezik a Nobel névvel.) Kurihara Kazuitaka és Csukada Kodzsi nevét áldhatják azok, akik átkozzák az unalmas szónoklatokat. Ezentúl ugyanis a japán duó készülékével elhallgatásra lehet bírni minden szónokot. A szerkezet visszahangosítja a beszélőt akkora csúszással, amely teljesen kizökkenti mondandójából és az illető hamarosan felhagy verbális vergődésével.

A korábbi esztendők antidíjazott felfedezései és kutatási témái közül kiemelkedik, hogy:

- a gyümölcsevő denevérek körében is dívik a felláció, méghozzá rendszeresen,

- a névtelen tehenek kevesebbet tejelnek, mint azok a marhák, melyeknek nevük is van,

- átlagosan húsz centivel messzebbre ugranak a kutyákon élő bolhák, mint a macskákon lakók,

- a harkályok fejfájás- és csőrsérülés-mentesülésének rejtélye,

- a végbélmasszás csukláselállító hatása,

- a ganajtúró bogarak finnyássága (Az alapfelvetés az volt, hogy a szájukban "összefut-e a nyál" bármely ürülék láttán, vagy netán válogatósak. Az eredmény: bizony finnyáskodnak nem egészen ínyükre való tehénlepény láttán.)

- a pislogásmentes embercsoport-fotózás matematikai képlete (minimálisan hány fényképet kell készíteni egy embercsoportról ahhoz, hogy legyen legalább egy fotó, amelyen épp senki sem pislog),

- a tornádók szélsebességének meghatározása csirkekopasztási, azaz baromfivetkeztetési erejük, tollfosztási eredményességük alapján,

- a Limburger sajt- és az emberi lábszag rokonaroma a nőstény malária szúnyogok számára (ugyanúgy vonzza őket a kettő),

- a heringek "szellentésnyelvének" bizonyítása (valóban farukból eregetett légbuborékokkal kommunikálnak),

- a földre eső vajas kenyér zuhanási ideje és a becsapódás erejétől függően rárakódó baktériumok egészségre veszélyes mennyisége közötti összefüggés (a végkonklúzió szerint ha 5 másodpernél rövidebb az esés, még nyugodtan meg lehet enni),

- a pingvinek székletnyomó erejének vizsgálata (az eredmény: négyszerese az embernél mért legerősebbnek)

- "homoszexuális nekrofília" a vadkacsák körében (azaz a döglöttek iránti meleg vágy)

- elefántfelület-kiszámítási matematikai képlet,

- taxisok agynagyobbodása térkép- és utcanévismeret miatt,

- a csirkék homoesztétikai érzéke (jobban szeretik a szép embereket),

- a puszta kezű orrpiszkálás és -túrás hányada (társadalmi) rétegenként és korosztályonként.

MTI/para

Címkék: Anti Nobel-díj