Anti-Nobel-díjakat osztottak döglött lazac agytevékenységéért, szónok-elhallgattató készülékért
Egyebek közt a döglött lazacok posztumusz agytevékenységének felfedezését jutalmazták az idén anti-Nobel-díjjal.
A mostani volt a 22. citromdíjkiosztás az ironikus elismerés történetében. A gála csütörtökön este volt és ahogy mindig, a Harvard Egyetemen, az Egyesült Államok leghíresebb felsőoktatási intézményében. Az egész procedúra szellemi atyja Marc Abrahams, aki 1991-ban alapította a díjat humor által vezérelve, ám olyan tudósok számára, akik nem a humor által vezérelve kutatnak, hanem nagyon is komolyan veszik dolgukat. A citrom-Nobeleket valódi Nobel-díjasok adják át, de az előbbiekhez nem jár pénzjutalom, sőt, még útiköltségét is a díjazottnak kell állnia.
Az idei díjazottak közül kiemelkednek azok a holland pszichológusok, akik felfedezték, hogy ha balra hajolva nézzük, az Eiffel-torony alacsonyabbnak látszik, jobbra dőlve meg nagyobbnak.
A döglött halasok amerikai idegkutatók. Ők lényegében önhibájukon kívül lettek híresek és jogosultak a nemtelen díjra. Mágneses rezonanciával vizsgálgattak agytevékenységet, de emberek előtt bolondozás végett tökön, gumityúkon és döglött lazacon is kipróbálták az érzékeny készüléket. A tök és a gumityúk hozta a papírformát, ám a kimúlt hal esetében agyi reakciókat jelzett a műszer, amikor fényképeket mutogattak a döglött lénynek. Mint kiderült, a műszer kissé megbokrosodott és tévesen jelzett - viszont a csodának híre kélt.
Japán sem maradt ki a nemtelen Nobel-díjból az idén. (Az angol elnevezése a díjnak Ig-Nobel prize, amely szójáték az ignoble szóból fakadón. Ez nemtelent, hitványt jelent, viszont második szótagjának kiejtése megegyezik a Nobel névvel.) Kurihara Kazuitaka és Csukada Kodzsi nevét áldhatják azok, akik átkozzák az unalmas szónoklatokat. Ezentúl ugyanis a japán duó készülékével elhallgatásra lehet bírni minden szónokot. A szerkezet visszahangosítja a beszélőt akkora csúszással, amely teljesen kizökkenti mondandójából és az illető hamarosan felhagy verbális vergődésével.
A korábbi esztendők antidíjazott felfedezései és kutatási témái közül kiemelkedik, hogy:
- a gyümölcsevő denevérek körében is dívik a felláció, méghozzá rendszeresen,
- a névtelen tehenek kevesebbet tejelnek, mint azok a marhák, melyeknek nevük is van,
- átlagosan húsz centivel messzebbre ugranak a kutyákon élő bolhák, mint a macskákon lakók,
- a harkályok fejfájás- és csőrsérülés-mentesülésének rejtélye,
- a végbélmasszás csukláselállító hatása,
- a ganajtúró bogarak finnyássága (Az alapfelvetés az volt, hogy a szájukban "összefut-e a nyál" bármely ürülék láttán, vagy netán válogatósak. Az eredmény: bizony finnyáskodnak nem egészen ínyükre való tehénlepény láttán.)
- a pislogásmentes embercsoport-fotózás matematikai képlete (minimálisan hány fényképet kell készíteni egy embercsoportról ahhoz, hogy legyen legalább egy fotó, amelyen épp senki sem pislog),
- a tornádók szélsebességének meghatározása csirkekopasztási, azaz baromfivetkeztetési erejük, tollfosztási eredményességük alapján,
- a Limburger sajt- és az emberi lábszag rokonaroma a nőstény malária szúnyogok számára (ugyanúgy vonzza őket a kettő),
- a heringek "szellentésnyelvének" bizonyítása (valóban farukból eregetett légbuborékokkal kommunikálnak),
- a földre eső vajas kenyér zuhanási ideje és a becsapódás erejétől függően rárakódó baktériumok egészségre veszélyes mennyisége közötti összefüggés (a végkonklúzió szerint ha 5 másodpernél rövidebb az esés, még nyugodtan meg lehet enni),
- a pingvinek székletnyomó erejének vizsgálata (az eredmény: négyszerese az embernél mért legerősebbnek)
- "homoszexuális nekrofília" a vadkacsák körében (azaz a döglöttek iránti meleg vágy)
- elefántfelület-kiszámítási matematikai képlet,
- taxisok agynagyobbodása térkép- és utcanévismeret miatt,
- a csirkék homoesztétikai érzéke (jobban szeretik a szép embereket),
- a puszta kezű orrpiszkálás és -túrás hányada (társadalmi) rétegenként és korosztályonként.
MTI/para