A világhírű matematikus, Lovász László a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke

2014. május 6. - 13:56 | Tech

Lovász László matematikust választották a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökévé a tudós testület 185. közgyűlésén kedden. A zárt ülésen megválasztották a testület főtitkárát és főtitkárhelyettesét, az akadémia alelnökeit és akadémikus elnökségi tagjait.

A világhírű matematikus, Lovász László a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke

Lovász Lászlót a voksok 61,8 százalékával választották elnökké a zárt ülésen - olvasható az akadémia honlapján. Az elnöki posztért Lovász László mellett Maróth Miklós klasszika-filológus és Németh Tamás agrokémikus indult. Az új elnök megbízatása 3 évre szól

Az MTA főtitkárává Török Ádám közgazdászt (60,1 százalék), főtitkárhelyettesévé pedig Barnabás Beáta Mária növénybiológust választották meg (56,2 százalék).

Az élettudományi alelnökké a voksok 70,2 százalékát kapó Freund Tamás neurobiológust választották, a társadalomtudományi alelnök Vékás Lajos jogtudós lett 57,1 százalékkal, a természettudományi alelnök pedig 67 százalékos támogatottsággal Szász Domokos matematikus.

A közgyűlés élettudományi elnökségi taggá 61,4 százalékkal Tulassay Tivadar orvost, társadalomtudományi elnökségi taggá 59,7 százalékkal Szabó Miklós régészt, ókorkutatót, természettudományi elnökségi taggá pedig 53,6 százalékkal Bokor József villamosmérnököt választotta.

Az akadémia főállású vezetői az MTA elnöke, főtitkára és főtitkárhelyettese, akiket a közgyűlés három évre választ meg a hazai akadémikusok közül. Ugyancsak három évre választják meg az akadémia három alelnökét.

Az elnök irányítja az MTA tevékenységét a közgyűlés döntéseinek és határozatainak megfelelően, az alapszabályban meghatározott módon, továbbá képviseli az akadémiát.

Az összegzésben olvasható, hogy a főtitkár a közgyűlés határozataival és az elnök iránymutatásával összhangban, az alapszabályban meghatározott módon működteti a titkársági szervezetet, ezen keresztül ellátja a kutatóhálózat adminisztratív irányítását. A főtitkár hivatalból az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsának (AKT) elnöke.

A főtitkárhelyettes segíti a főtitkárt munkájában, és akadályoztatása esetén helyettesíti. Az alelnökök az elnök által meghatározott munkamegosztás szerint látják el a feladatukat, tevékenységükért a Közgyűlésnek felelnek.

A közgyűlés tagjai ugyancsak döntöttek az MTA választott elnökségi tagjainak személyéről. Az akadémia legfőbb döntéshozó testülete a közgyűlés, amelynek tagjait a hazai akadémikusok és a nem akadémikus közgyűlési képviselők alkotják. Két közgyűlés között az elnökség az akadémia döntéshozó testülete.

Az MTA Elnökségét az elnök, az alelnökök, a tudományos osztályok elnökei, a hazai területi bizottságok elnökeinek egy képviselője, a főtitkár, a főtitkárhelyettes, a közgyűlés által választott három akadémikus és három nem akadémikus közgyűlési képviselő, továbbá a közgyűlés által választott három kutatóintézeti igazgató alkotja. Utóbbi három tag közül egy-egy képviseli a matematikát és a természettudományokat, az élettudományokat, valamint a társadalomtudományokat.

A Magyar Tudományos Akadémia eddigi elnökei

Egy magyar tudományos szervezet létrehozásának gondolata már a 18. században felvetődött. Bél Mátyás 1735. évi tervezete, majd több más eredménytelen javaslat után Bessenyei György Egy Magyar Társaság iránt való jámbor szándék című munkájában indítványozta egy tudományos társulat létrehozását. Fejér György 1809-ben megjelent értekezése is erre tett kísérletet.

A magyar tudós társaság, a későbbi Akadémia megalakítására végül akkor került sor, amikor ebben a témában 1825. november 3-án (ennek emlékére ünnepeljük ezen a napon a magyar tudomány napját) a pozsonyi Országgyűlés ülésén a küldöttek között heves vita bontakozott ki. A követek élesen bírálták a nemeseket, hogy nem vállalnak áldozatot a magyar nyelv ápolásának és használatának céljára felállítandó tudós társaság nemzeti ügyéért. Ekkor ajánlotta fel a magyar reformkor egyik vezéralakja, gróf Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét (60 ezer forintot) a Tudós Társaság céljaira. Példáját követte gróf Károlyi György, Szatmár megye követe, gróf Andrássy György, Torna megye követe és Vay Ábrahám, Borsod megye követe. Az Országgyűlés 1827. évi XI. törvénye mondta ki: "Az önkéntes és szabad adakozással összeszedett tőke vagyonából Tudós Társaság, vagy Magyar Akadémia állíttassék fel".

Az idén 189 éves Magyar Tudományos Akadémia története során a következők töltötték be az elnöki tisztet 1830-tól, az intézmény tényleges működésének kezdetétől:

Teleki József - 1830-1855
Dessewffy Emil - 1855-1866
Eötvös József - 1866-1871
Lónyay Menyhért - 1871-1884
Trefort Ágoston - 1885-1888
Eötvös Loránd - 1889-1905
Berzeviczy Albert - 1905-1936
Habsburg József - 1936-1944
Kornis Gyula - 1945
Moór Gyula - 1945-1946
Kodály Zoltán - 1946-1949
Rusznyák István - 1949-1970
Erdey-Grúz Tibor - 1970-1976
Szentágothai János - 1976-1985
Berend T. Iván - 1985-1990
Kosáry Domokos - 1990-1996
Glatz Ferenc - 1996-2002
Vizi E. Szilveszter - 2002-2008
Pálinkás József - 2008-2014
Lovász László - 2014-

mti/para