Világháború: színesbőrűeken kísérleteztek az amerikaiak

2015. június 26. - 19:06 | Tech

Azt tesztelték, milyen hatása van a mustárgáznak, az alanyok pedig feketék, latinok és japánok voltak. Utóbbiak azért, mert közülük akartak ötmilliót elpusztítani a vegyi fegyverrel - írja a Hír24.

Az amerikai védelmi minisztérium 1991-ben ismerte be, hogy a II. világháború során vegyifegyver-kísérleteket hajtott végre. Többek között Japánt akarták mustárgázzal térdre kényszeríteni. Úgy számoltak, mintegy ötmillió emberrel végezhet a gáz bevetése. A tesztekbe körülbelül 60 ezer embert vontak be, ám azt hivatalosan nem közölték, hogy elsősorban színesbőrű amerikaiakon kísérleteztek.

A faji alapon végzett tesztekről 2008-ban Susan Smith, az Albertai Egyetem kutatója tárt fel részleteket. A National Public Radio médiavállalat nemrég folytatott kutatásából kiderült, szigorúan titkos kísérletekbe feketéken és Puerto Ricó-iakon kívül japánokat is bevontak. Utóbbi esetben arra voltak kíváncsiak, milyen hatással van a harci gáz az ellenséges katonákra.

A kísérleteknek három típusa volt. Folyékony mustárgázvegyületet öntöttek az emberek bőrére, majd várták a hatást. Volt, hogy a szabadban, szimulált harc közben szórták rájuk a vegyi anyagot vagy kamrákba zárva "gázosították el" őket. Amikor a tisztek a gázkamrába vezették a katonákat, senki sem panaszkodott. Néhány másodperc múlva csöveken keresztül a mustárgáz és egy hasonló vegyület, a hólyaghúzó harci gáz keverékéből álló gázfelhőt engedtek rájuk - idézi a Múlt-kor.hu a most 93 éves Rollins Edwardsot.

Úgy érezted magad, mintha égnél. A srácok sikoltozni és üvöltözni kezdtek, és megpróbáltak kitörni a kamrából. Néhányan el is ájultak. Amikor végre kiengedtek minket, a fiúk már nagyon rossz bőrben voltak - emlékezett vissza Edwards. A vegyületek gyakorlatilag lenyúzták a bőrt a kezéről, de az ellenszegülés elképzelhetetlen volt - főleg egy magafajta fekete katona számára. Edwards folyamatosan vakarja a lábait és a kezeit, és még 70 évvel később is gyakran jelentkeznek kiütések a bőrén.

A szabadban végzett kísérleteket a csendes-óceáni hadszíntérhez hasonló klímája miatt San José szigetén végezték. Több mint 100 alkalommal. A Puerto Ricó-i Juan Lopez Negron elmondta: őt és társait kiküldték a dzsungelbe, majd amerikai katonai repülőkről mustárgázt szórtak szét a területen. A vegyi anyag másodperceken belül kárt okoz a DNS-ben, fájdalmas vízhólyagok és égési sérülések keletkeznek tőle a bőrön. Hosszabb távon asztmát, leukémiát, bőrrákot és tüdőtágulást is okozhat.

Hír24