„A saját elvárásainkat is sikerült túlszárnyalni”

2018. október 20. - 11:18 | Sport

Vodnyánszká Renáta még csak 14 éves, de máris kétszeres aranyérmes és hatszoros szlovák bajnok atlétának mondhatja magát. Édesanyja a dunaszerdahelyi születésű ismert atlétaedző, Medgyes Renáta.

„A saját elvárásainkat is sikerült túlszárnyalni”
Fotók: Facebook

Az anya-lánya kapcsolatnál is szorosabb kötelék fűzi össze Medgyes Renátát és Vodnyánszká Renikét, ez a kapocs pedig a sport és az atlétika szeretete.

Medgyes Renáta a Csallóköz egyik legsikeresebb atlétája: ezüstérmet szerzett az ifjúsági világbajnokságon, többszörös országos bajnok, 2010-ben kijutott a barcelonai atlétikai Európa-bajnokságra, ahol a hetedik helyen végzett, valamint az év felfedezettjének és Dunaszerdahely legjobb sportolójának is megválasztották és csupán egyetlen centiméter választotta el attól, hogy kijusson az olimpiára. 2016 nyarán hivatalosan is befejezte a versenyzést, de az atlétikával nem szakított: továbbra is edzőként tevékenykedik. Saját atlétikai klubja, a Megy Sport már nyolc éve működik, emellett pedig a somorjai X-Bionic Sphere sportközpontban is tart atlétikai edzéseket. „Már az edzői munkának szentelem az életem. Szeretem a munkám, és bár nehéz volt felhagyni a versenyzéssel, úgy érzem, megtaláltam magam az edzői pozícióban is” – mondja Renáta.

Az edző lánya, Vodnyánszká Renáta máris édesanyja nyomdokaiba lépett, a fiatal tehetség ugyanis sorra halmozza az elismeréseket. Szeptember közepén megszerezte hatodik szlovák bajnoki címét távolugrásban, a hónap végén pedig megnyerte második aranyérmét – ezúttal a nemzetközi győri Atlétika Válogatott Viadalon.

A nemzetközi versenyen öt ország – Szlovákia, Csehország, Magyarország, Horvátország és Szlovénia – válogatott atlétikai csapatai versenyeztek egymással. Az U16-os versenyzők korosztályában Renike távolugrásban állt rajthoz.

„Olyan célkitűzéssel indultunk a versenyre, hogy jó lenne érmet szerezni. Tavaly ugyanezen a megmérettetésen legfiatalabb versenyzőként, mindössze 13 évesen a hetedik helyen végzett. A szezon elején úgy gondoltam, remek eredmény lesz, ha megugorja az 5,50-5,60 métert. Renike azonban túlszárnyalta az elképzeléseinket, hiszen 571 centimétert ugrott, megdöntve ezáltal a saját egyéni csúcsát” – mondja örömmel a fiatal atléta edzője.

„Úgy indultunk el a versenyre, hogy már a bronzéremnek is nagyon örülnénk. Tavaly ugyanezen a versenyen a hetedik helyen végeztem, úgyhogy egyáltalán nem számított arra, hogy idén sikerül megszereznem az aranyat. Amint megláttam, hogy van esélyem a győzelemre, megragadtam a lehetőséget, mindent beleadtam, és az utolsó ugrással megnyertem a versenyt. Bár nagy volt a hátszél, ezért az 5,71-es eredmény nem kerül a szlovák táblázatokba, az egyéni rekordomba viszont beleszámít” – mesél élményeiről a fiatal atléta.

Amellett, hogy Vodnyánszká Renáta megszerezte pályafutása első nemzetközi aranyérmét, a szlovák válogatott legjobb atlétája díjat is elnyerte.

Renikére jellemző, hogy sporttársaihoz képest más technikával dolgozik. „Amikor a téli szezonra való felkészülés közben elemeztük az ugrást lépésről lépésre, egyszeriben elkezdett ugrás közben a lábaival »biciklizni« a levegőben. Hétről hétre jobban ment neki, és egyre jobban is nézett ki ez a technika. Azóta is mindenki csodálja ezért, hiszen ebben a korban a gyerekek általában a legegyszerűbb ugrási technikát választják” – magyarázza az edző.

Az elmúlt időszakban akadtak némi problémái a fiatal versenyzőnek a térdfájással, de mint kiderült, szerencsére csak a növekedés okozta a panaszokat, és ennek ellenére is fantasztikus eredményeket ért el. „Az utóbbi időben térd- és bokafájással küzdöttünk, ezért igyekeztem is kímélni, amennyire csak lehetett. Ez volt az oka annak, hogy a távolugráson kívül idén más számban nem versenyzett. Szerencsére nem súlyos a dolog, orvosnál is voltunk, aki megerősítette, hogy a panaszokat a hirtelen növekedés okozza” – teszi hozzá az édesanya.

Renike hiába lenne tehetséges gátfutó vagy akár magasugró, szívügye a távolugrás. „Kicsi korom óta ott voltam anyuval az edzőtáborokban, és nagyon megtetszett, amit csinál. Utánoztam, eleinte persze csak játékosan próbáltam távolba ugrani, aztán később, amikor már elég jól ment, elkezdtünk komolyabban is foglalkozni a felkészüléssel, a munka pedig meghozta a gyümölcsét” – tudjuk meg a fiatal sportolótól, honnan is ered az atlétika iránti szeretete.

Az idei nyár meglehetősen sűrű volt az atlétacsaládban: az áprilisi törökországi edzőtábor után, májustól egészen július közepéig versenyeztek. Utána egy lazább hónap következett, majd augusztus végén megkezdődött a szezon második fele, amely a napokban ért véget. A térdfájás miatt idén kénytelenek voltak két szlovák bajnokságot kihagyni, a háromhetes pihenő után azonban máris megkezdődött a felkészülési időszak a 2019-es fedett pályás szezonra.

Renáta nem titkolja, nagyon büszke lányára, aki szerinte sokkal nagyobb sikereket fog elérni pályafutása során hozzá képest: „Az én lányom olyan, hogy ha elmagyarázom neki, hogyan csináljon valamit, azt meg is tudja valósítani, és nem kell előtte noszogatni. Imádja, amit csinál, és emellett nagy maximalista is – nemcsak az edzéseken, hanem az iskolában is. Magamat látom benne, és úgy gondolom, sokkal nagyobb sikereket fog elérni, mint én, mert nagyon tehetséges. Részben szerencsének számít, hogy pályafutásom során rossz dolgokat is megtapasztaltam, így most van Renikének egy olyan edzője, aki éppen ezeket próbálja elkerülni. Igyekszem olyan feltételeket biztosítani neki, amelyek nekem nem álltak rendelkezésemre“ – mondja az édesanya.

Renike egyébként amellett, hogy tehetséges sportoló, az iskolában is kiváló eredményei vannak, szabadidejében pedig legszívesebben fest és énekel: „Több évig jártam zeneiskolába, versenyszinten énekeltem, de később rá kellett jönnöm, hogy nem tudom összeegyeztetni a sportot az énekléssel, így aztán választanom kellett, én pedig a sport mellett döntöttem.“


(Farkas Linda)


Kapcsolódó cikk:

"Az atlétika a mindenem, az életemet jelenti"