Sárközy Irén: Orvos- és nővérhiány Szlovákiában

Mint a táblázatból kiderül, Szlovákia hátulról a hatodik helyen végzett, a visegrádi országok közül a foglalkoztatottság legkisebb részét teszi ki nálunk az egészségügyi alkalmazottak száma, mindössze 5,8%-át, ami jelentősen elmarad a 10,1%-os OECD átlagtól.

(Forrás: G7.hu)

A társadalom elöregedésének következtében az idősek száma jelentősen emelkedni fog, így a hosszútávú szociális ellátásra egyre nagyobb szükség lesz a társadalomban. Ennek biztosítása azonban jelentős változtatásokat igényel a munkaerőpiacon is. Néhány országban már megtették a szükséges lépéseket, például kiszélesítették a nővérek, gyógyszerészek és közösségi szociális dolgozók szerepét. Míg a nyugati országokban az ezredfordulóhoz képest jelentősen emelkedett a külföldön képzett orvosok száma, addig Szlovákiában az orvosok száma alig növekedett. 2017-ben a fejlett országokban 6 orvosból minimum 1 külföldön szerzett diplomát. Szlovákiában azonban mindössze az orvosok 3%-a külföldi. A munkaerő szempontjából a hiány egyre nagyobb problémát fog jelenteni, ezért amellett, hogy maradásra ösztönözzük a fiatal orvosokat, lépéseket kell tenni a külföldi orvosok munkavállalásának megkönnyítése terén is.

Szlovákiában 1000 emberre átlagban 3,4 orvos jut, ez viszont alig változott az elmúlt két évtizedben. Ez azért is kiábrándító, mivel a hazai orvostanhallgatók száma emelkedett az elmúlt években. A felmérés szerint az OECD országokban 2017-ben átlagban 13 végzős orvostanhallgató jutott 100 ezer emberre. Szlovákiában ez az érték meghaladja a 16,9-et, ez azonban mégsem tükrözi az orvosok számát, akik Szlovákiában vállalnak munkát.

Aggasztó, hogy az ún. babyboom generáció orvosai nyugdíjba vonulnak, az újonnan képzett fiatal orvosok pedig külföldön helyezkednek el.

Az orvoshiány aktuális probléma több fejlett országban, 2017-ben például az orvosok egyharmada 55 évnél idősebb volt. Szlovákiában 20%-ról 36%-ra emelkedett az 55 évnél idősebb orvosok száma. Szlovákiában az orvosok bérezése továbbra is sokkal lassabb tempóban emelkedik, mint a fejlett államok többségében.

A visegrádi országok közül csak Szlovákiában csökkent a nővérek száma. Elsősorban a kétezres évek elején volt megfigyelhető visszaesés, a nővéri pálya azonban később sem lett népszerűbb. Az 1000 főre jutó nővérek száma a vizsgált időszakban 8-ról 5,7-re csökkent hazánkban. A nővérek bérezése Közép-Európában a legalacsonyabb, éppen ezért választják egyre többen a kivándorlás lehetőségét. Szlovákiában azonban előrelépés figyelhető meg ezen a téren, 2010 és 2017 között 40%-kal emelkedett a nővérek fizetése, és a kormány 2018-ban további 10%-os emelést hagyott jóvá a nővérek és egyéb egészségügyi dolgozók részére.

Az egészségügyben dolgozók anyagi megbecsülése fontos, de egyéb intézkedések nélkül a felvázolt problémára nem jelent megoldást.

Attraktívabbá kell tennünk az orvosi szakmát. El kell érnünk, hogy többen jelentkezzenek az orvosi egyetemekre, és hogy a pályakezdők itthon vállaljanak munkát. Friss diplomásként korszerű és jól felszerelt kórházakban vállalhassanak munkát.

A szakma népszerűsítéséhez ez is hozzájárulna. A Híd ebben a kormányzási időszakban is támogatta a kórházreformot, s a következő ciklusban is kiáll amellett, hogy az egészségügy reformja beinduljon. A szakma népszerűsítéséhez egy ösztöndíjprogram beindításával is hozzá szeretnénk járulni. Ez a program önkéntes alapon működne azzal a feltétellel, hogy azok a friss diplomás orvosok, akik tíz éven belül az egyetem elvégzése után külföldön vállalnak munkát, az ösztöndíj teljes összegét visszafizetnék.

A pályakezdő orvosok és nővérek is itthon szeretnének dolgozni, családot alapítani, s ehhez nekünk kell megteremteni a megfelelő feltételeket.

Sárközy Irén, parlamenti képviselő

(PR-cikk)