Sátor Lajos: “Anyu, jobb, ha nem tudsz semmiről!”

camera

5

Sátor Lajos: “Anyu, jobb, ha nem tudsz semmiről!”

Két károsultat hallgatott meg a bíróság: egy 2007-es gyilkosság áldozatának lányát (balra), és Sátor Lajos édesanyját (jobbra) (Fotó: Paraméter) 

Megosztás

Szeptemberben a tanúk és a károsultak meghallgatásával folytatódik az egykor Sátor Lajos köré szerveződő csallóközi maffia tagjainak büntetőpere a Specializált Büntetőbíróságon.

Kedden (szeptember 4.) négy károsultat hallgattak meg a bíróságon, szerdára (szeptember 5-én) pedig egy tanút és öt károsultat – a bűnszervezet által elkövetett gyilkosságok áldozatainak hozzátartozóit – idézett be a bíróság. Közülük hárman nem jelentek meg, két személy egészségügyi okok miatt igazoltan hiányzott, egy személy nem értesítette előre a bíróságot távolmaradásáról, így végül csak egy tanú és két károsult vallomását tudták felvenni a Besztercebányai Büntetés-végrehajtási Intézetben zajló tárgyaláson. Elsőként Sátor Lajos édesanyját hallgatta meg a bírói szenátus.

Jobb, ha nem tudsz semmiről

Bár Sátor Lajos ellen már az ezredforduló óta elfogatóparancs volt érvényben, a dunaszerdahelyi bűnszervezet vezére évtizedes bújkálása során mondhatni mindennapi életet élt – ahogy az a büntetőper során számtalanszor elhangzott. Egykori bűntársai elmondták, étteremben evett, autóval közlekedett, nyaralni járt, és bár korlátozottan, de családi életet is élt, gyereket is vállalt. Sátor alkalmi lakhelyeire nagyrészt emberei – főként Nagy “Csonti” Zsolt – szállították hozzátartozóit, akikkel – valamikor rendszeresen, valamikor kevésbé gyakran – egész hétvégéket töltött el.

“Nagy Zsolt eljárt a fiamhoz, és engem is el szokott vinni hozzá Komáromba egy Duna-parti családi házba. (…) Én utoljára 2008-ban láttam a fiamat, azután már nem vittek el hozzá. (…) 2010 novemberében olyan hírt kaptam, hogy nagyon szomorú volt, és nem beszélt már senkivel, mert veszélyben volt”

– jelentette ki a bíróságon Sátor Lajos édesanyja. Fiát 2010 decemberében gyilkolták meg. Ő először csak azt hallotta, hogy eltűnt, aztán később a vádlottak padján ülő Bugár György közölte vele, hogy fia már nem él.

“Véletlenül találkoztam a Gyurival, kérdezte, miért vagyok szomorú, és mondtam neki, hogy már jó ideje nem találkoztam a fiammal. Kérdeztem tőle, mi van vele. Ő mondta el, hogy már nincs a fiam. Már meghalt. Lelőtték. Elsírtam magam” – emlékezett vissza a történésekre az asszony, akitől az ügyész azt is megkérdezte, ismeri-e a vádlottakat, és hogy tudja-e, mivel foglalkozott a fia. Bár a nő többeket is ismert a felsoroltak közül, de csak fia barátaiként azonosította őket, azzal pedig nem volt tisztában, hogy Sátorék mivel foglalkoznak, fia vagyonáról sem volt tudomása.

“Nem tudtam, hogy a fiam mit csinált, soha nem is beszéltünk róla. Azt mondta, anyu, jobb, ha nem tudsz semmiről. Annyit tudtam, hogy háborúznak egymást között ezek a csoportok. (…) Azt mondta nekem, ne higgyem el, hogy ő ölte meg a tíz embert a Fontánában”

– hangzott a válasz az ügyész kérdésére.

Amire nincs bocsánat

A másik beidézett károsult édesapját veszítette el a bűnszervezet által.

A férfi – akinek tragikus sorsáról korábban már beszámoltunk – “fehér ló”, vagyis stróman volt, akinek nevén egy olyan céget üzemeltetett a maffia, amellyel fiktív árumozgatás és dokumentumok alapján jogosulatlan ÁFA-visszaigényléseket kezdeményeztek.

A vádirat szerint az áldozat 2007 elején kivette a bankból a papíron tulajdonában lévő cég számlájára a nagymegyeri adóhivatal által jóváírt összegeket, összesen kb. 24 ezer eurónak megfelelő szlovák koronát. A pénzt át is adta a bűnszervezetnek, ám annak érdekében, hogy később semmiképp se tudjon tanúskodni a bűncselekményről, Sátorék likvidálták. A férfi közvetlenül halála előtt felkereste lányát, aki a bíróságon így idézte fel a több mint egy évtizeddel ezelőtti történéseket.

“Apám alkalmi munkából élt, soha nem említette, hogy vállalkozna, vagy hogy ügyvezető volna valahol. Egyszer mondta, hogy egy nagyobb összeg fog hozzákerülni, de azt már nem, milyen módon. (…) 2007 márciusában eljött hozzám, azt mondta, el akar búcsúzni, mert lehet, hogy soha többé nem fogom látni. Kicsit ittas volt, egyáltalán nem gondoltam, hogy ez komoly lehet. Akkor láttam őt utoljára, és onnantól nem tudok róla semmit.”

A megrázó vallomás után a vádlottak padjáról Bugár György jelentkezett – ő volt az, aki Sátor Lajos utasítására bűntársa, Nagy Zsolt asszisztálásával a károsult apját Horváth Lehel csótfai birtokán kivégezte. A vádlottnak joga van felszólalni az elhangzó vallomások után, így a bírói szenátus elnöke szót adott neki.

Bugár György

“Szeretnék bocsánatot kérni az édesapja végett. Nem ismertem őt, és sajnos nem tehettem mást. Ha én nem teszem meg, ugyanúgy járok, mint ő”

– jelentette ki rezzenéstelen arccal Bugár, aki azonnal elutasító választ kapott.

“Erre nincsen bocsánat”

– reagálta határozottan a vádlott által meggyilkolt férfi lánya.

A tárgyaláson megjelenő károsultak vallomástételét követően a Specializált Büntetőbíróság szenátusa által felolvasásra kerültek az aznapra beidézett, ám hiányzó károsultak korábbi, az előkészítő eljárás során rögzített vallomásai.

Ezután pedig a maffiaper kulcsfigurájának számító, előzetes letartóztatását töltő tanú, Horváth Lehel meghallgatása következett.

Horváth Lehel

Folytatjuk.

(db)


Korábbi beszámolóink a maffiaperről (időrendi sorrendben):

Csontiék a vádlottak padján!

Csonti bevallotta, hogy gyilkos

Megeredt Csonti nyelve: Sátor Kaliňák csúcsrendőrén keresztül akart visszatérni a normál életbe

Zakál mindent tagad, Csonti tovább csiripel

Névsorolvasás a bíróságon – Ők voltak a Sátor-maffia tagjai

„Öröm Dunaszerdahelyen élni, vádlott úr!“

Ő nem olyan, mint a többiek, ő nem gyilkos

Kádár tovább tagadta a gyilkosságokat, majd félbeszakadt a csallóközi maffia büntetőpere

"Sátor Lajos pisztolyt nyomott a számba"

„Csonti elásott egy kisebb falut"

Egy halálfej és kilenc koponya – Sátor Lajos magára varratta a tízes gyilkosságot

A megyeri adóhivatalban megnyílt a pénzcsap, és ömlöttek a milliók a csallóközi maffia kasszájába

Csonti elsírta magát, amikor Spišiakkal találkozott

A cikk szerzői

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program