1
Fotó: Pixabay - illusztráció
Megosztás
Hosszabb lesz az az átmeneti időszak, amely alatt azok a gyerekek is részesülhetnek támogatásban, akiknek a szülei segélyt kapnak. Vavrek István és Balódi László, a Híd képviselőinek törvényjavaslatát az alapiskolák, középiskolák és iskolai létesítmények pénzügyeiről kedden fogadta el a parlament.
2016. szeptember 1-jétől azok az alapiskolák részesülhetnek a gyerekek oktatását és nevelését segítő támogatásban, amelyek olyan diákokkal rendelkeznek, akiket valamelyik tanácsadó és megelőző központ hivatalosan hátrányos helyzetűnek ítélt meg. Tekintettel arra, hogy ezek a központok nagyon túlterheltek, és emiatt nem győzik a diákok állapotának felülvizsgálatát, a Híd képviselői egy olyan javaslatot terjesztettek be, amelynek értelmében azok a gyerekek is hosszabb ideig kaphatnának támogatást, akiknek a szülei segélyben részesülnek.
Az átmeneti időszakban pedig a képviselők szerint arra kell megoldást találni, hogyan lehet különbséget tenni a segélyre szoruló és a hátrányos helyzetű diákok között. „Azzal, hogy világosabban és egyértelműbben meghatározzák a hátrányos helyzet fogalmát, arra számítunk, hogy több pénzügyi támogatást sikerül nyújtani azoknak a gyerekeknek, akiknek a nevelés és az oktatás szempontjából erre nagyobb szükségük van" – mondták a képviselők.
A törvény jelenlegi formájában 2018. december 31-ig érvényes. „2019. január 1-jétől csak azok a diákok számítanának hátrányos helyzetűnek, akiket a Pedagógiai-Pszichológiai Tanácsadó és Prevenciós Központ ebbe a kategóriába sorolt" – mondták a képviselők. A 2017/2018-as tanévben 41 650 diákból 22 146 volt hátrányos helyzetű, 19 504 pedig segélyre szoruló.
A beterjesztők szerint a javaslat átértelmezheti a hátrányos helyzetű gyerekek anyagi támogatását, a jelenleg működő rendszer a képviselők szerint ugyanis nem effektív, mert nem széleskörűen értelmezi a szegénységet.
(TASR)