Semmit nem tud felmutatni két év alatt a szlovák oktatásügy

2018. április 9. - 11:48 | Belföld

Az akadémiai közegből nyáron érkező új miniszter asszony iránti lelkesedés hamar alábbhagyott.

Semmit nem tud felmutatni két év alatt a szlovák oktatásügy
Martina Lubyová (Fotó: TASR)

Amikor tavaly nyáron az európai uniós kutatás-fejlesztési projektekbe öntött eurómilliók botrányos szétosztása miatt távozott az SNS addigi minisztere, Peter Plavčan, és a helyét a Szlovák Tudományos Akadémia egykori elnöke, Štefan Luby lánya, a szintén akadémiai közegben tevékenykedő tudós, Martina Lubyová foglalta el, a szakmai társadalom bizakodva tekintett a jövőbe. Ezután eltelt félév, és a kezdeti izgatottság alábbhagyott - írja hétfőn a SME.

Juraj Hipš a Komenský Intézettől úgy nyilatkozott, Lubyovától azt várták, koncepciózus gondolkodást hoz a minisztériumhoz, ami addig hiányzott.

"Megmutatkozott viszont, hogy ha valaki szakember, még nem biztos, hogy a minisztériumot is jól fogja vezetni" - szögezte le.

A korábbi gondolkodás egyik legékesebb példája, amikor a minisztérium válasza az extrémizmus elterjedésére az volt, hogy eggyel megemelték a történelemórák számát.

Hipš szerint a szlovák oktatásügy régóta kómában van, miközben a legnagyobb problémát az alapszintű és középiskolai oktatásban látja, amihez pedig Lubyová nem ért.

A To dá rozum nevű platform sem tudta igazán értékelni a miniszter asszony munkáját, mivel szerintük a minisztérium az elmúlt két évben csak előkészített valamilyen változásokat, ezzel pedig se nem ártott, se nem használt.

Vladimír Crmoman a Szlovák Pedagóguskamarától viszont úgy látja, a szakmai társadalom még inkább demoralizált, mint Plavčan távozásakor. Ennek pedig egyik oka, hogy az oktatásügy nagy reformja nem zajlott le az elmúlt 25 évben.

Mintegy egy éve dolgozta ki hat szaktudós a Učiace sa Slovensko (Tanuló Szlovákia) nevű dokumentumot, amely az alapjaiban hivatott megváltoztatni a szlovák oktatásügyet, ugyanakkor a minisztérium tavaly októberen azt a választ kapták, hogy megvalósíthatatlan.

Crmoman szerint Lubyová álproblémákat talál ki, hogy elterelje a figyelmet a tényleges gondokról. "Nem tartja be a saját maga által felállított határidőket, átláthatatlan, amit csinál, és nem hozza nyilvánosságra a munkacsoportok tagjait, akik állítólag ezeken az ügyeken dolgoznak. Ha egy alapvető reform már holnap lezajlana, még akkor is csak 2027-ben látnánk az eredményét" - fogalmazott.

Plavčan dotációs botrányának eredménye, hogy a pályázati felhívások mintegy kilenc hónapra leálltak, és ugyan most már kezdenek újraindulni, 2020 végéig 1,46 milliárd eurót kellene lehívni, miközben jelenleg még csak 50 millió euróra kötöttek szerződést ebben a programidőszakban.

Plavčan távozása után Lubyová kicserélte a vezető beosztású minisztériumi alkalmazottakat, és azokat, akik az EU-s dotációk elosztásáért feleltek. A szolgálati hivatal élére Lukáš Machalát nevezte ki, aki korábban Andrej Danko mediális tanácsadója volt, és ezzel egyidejűleg konspirációs teóriák híve. Végül egy hónapig töltötte csak be ezt a funkciót, mielőtt visszatért Danko mellé.

Crmoman úgy látja, Lubyová tevékenysége afelé mutat inkább, hogy az őt jelölő SNS befolyását erősítse a minisztériumnál.

Lubyová megszüntette a minisztérium alá tartozó Oktatáspolitikai Intézetet, ami a szakma a tárcánál működő kevés dolog egyikének tartott.

Két évvel ezelőtt, még a választások előtt az egyik legnagyobb téma a pedagógusok fizetése volt. Országszerte mintegy 10 ezer pedagógus sztrájkolt, iskolák tartottak zárva, és ennek lett eredménye, ugyanis a kormányprogramba is bekerült a tanárok fizetésének emelése. Ez azonban azon kevés célok egyike, amelyek teljesültek. A minisztérium márciusban elismerte, hogy a 121 felállított feladat közül csak hetet sikerült teljesíteni mostanáig, további 87 esetében ez állítólag folyamatban van.

Aránylag a legjobban még a hidas Peter Krajňák alá tartozó nemzetiségi oktatásügyi részleg teljesített, amely hat feladatából kettőt már lezárt, négyen pedig dolgozik. Mint kifejtette, módosították az alap- és középiskolák finanszírozási rendszerét, az anyagi szükséghelyzetben lévő gyerekek támogatási rendszerét és dolgoznak a magyar, a roma és a ruszin nemzetiségi iskolák anyagainak digitalizálásán.

A félmegoldásokat azonban a szakemberek nem tartják helyesnek, és a legaggasztóbb szerintük az, hogy két évvel a választások előtt már semmi újat nem lehet várni.

(SME)