Smatana: ironikusan mondhatnánk, hogy olyan jól sikerült az országos tesztelés, hogy soha többé nem kell megismételni

Hogyan értékeli az országos tesztelés első hétvégéjének eredményét? Jó arány, hogy 3,6 millió ember vett részt, és 38 ezer minta lett pozitív az antigén teszt szerint?

Azzal kezdeném, hogy az országos tesztelés a legfontosabb célját elérte, és a legfontosabb mutatók hozzájárultak ahhoz, hogy megváltozzon a miniszterelnök és a kormány elképzelése arról, hogy hogyan kell használni az országos tesztelést.

Ez alatt pontosan mit ért? Rájöttek, hogy nem kell országosan tesztelni?

Igen, valaki ironikusan mondhatná azt is, hogy az országos tesztelésünk olyan sikeres volt, hogy már soha többet nem fogják megismételni. A lényeg azonban az, hogy saját kárunkon, saját példánkon megtanultuk, hogy hol, mikor működik a legjobban. Szerintem tehát eredményes volt a tesztelés, és még ha leszámítom a hamis pozitív eredményeket, akkor is 23 ezer ténylegesen pozitív fertőzöttet szűrtünk ki, megmentve ezzel több száz életet. A tesztelés tehát elérte célját.

Önmagában a részvételt nem lehet értékelni, hiszen tudjuk, hogy ha nem vettek volna részt az emberek a tesztelésen, akkor komoly problémáik lettek volna, például nem mehettek volna munkába,

és kell a teszt akkor is, ha csak kicsit szabadabban akarnak mozogni. A részvétel alternatívája tehát az volt, hogy otthon maradnak. Arról sincsenek még számaink, hogy a 3,6 millió ember között tényleg azokat találjuk-e, akiknek el kellett jönniük, tehát a 10 évnél idősebbeket és a 65 évnél fiatalabbakat, mert a védelmi minisztérium erről még nem tájékoztatott. Amit azonban tudunk, az az, hogy nagyon sok idős ember is elment tesztelni. Azonban az volt a legfontosabb cél, hogy egy durva szűrőn kiszűrjük a lehetséges fertőzötteket, és ezt a célt elértük a teszteléssel.

A szűrésen kívül miben segített még a tesztelés?

Még három-négy fontos eredményt említenék. Az egyik az, hogy a tesztek érzékenysége, vagyis az, hogy mekkora a valószínűsége annak, hogy egy nem fertőzött embert fertőzöttként mutat ki, jobb, mint amit vártunk, vagy amit az ellenőrző tanulmányok mutattak. Mintegy 99,6 százalék az érzékenysége, ez még annál is jobb, mint amit a prágai motoli kórházban készült tanulmány mutat, amely 98,5-99 százalékos érzékenységről írt. Ez azt jelenti, hogy a vártnál kevesebb, legfeljebb 14-15 ezer embert mutathat hibásan pozitívnak a tesztelés.

Tehát a 38 ezer pozitívból csak 23 ezren vannak azok, akik tényleg fertőzöttek. A hamis pozitív teszttel rendelkezők így is elég nagy csoport, az összes pozitívan tesztelt ember egyharmada.

Igen, ez igaz, tényleg nagy csoportról beszélünk, de mi kezdetben ennél is több hamis teszttől tartottunk, akár 40 ezerre is számítottunk, vagyis többszörösére a jelenleginek. Azt kell ugyanis tudatosítani, hogy a hamis pozitív eredménnyel rendelkezőknek is karanténba kell vonulniuk, és velük együtt az egész családjuknak, közeli hozzátartozóinak. Ez 15 ezer ember esetében is 50 ezer embert jelent, 40 ezernél még hatalmasabb számot.

Ha tehát ezeket a hamisan kimutatott pozitívokat leszámoljuk, akkor mintegy 23 ezer fertőzöttet találtunk. Ez is nagy szám, és sokat segít abban, hogy időt nyerjünk.

A másik eredménye a tesztelésnek, hogy regionális eredményeink vannak, és ez alapján újabb gócpontokat találtunk olyan helyeken, amire nem is gondoltunk.

Ki lehetett volna szűrni a hamis pozitív eredményeket is?

Igen, ha a pozitívakat letesztelik PCR-teszttel is, ami nem lett volna olyan nagy költség, és 2-3 nap alatt meg lehetett volna csinálni. Sajnos máshogy döntöttek, bízom benne, hogy legalább a második forduló után erre is sor kerülhet. De még egyszer megismétlem: a tesztek érzékenysége jónak bizonyult, sokkal jobbnak, mint a mi előzetes feltételezésünk, félelemünk, és ez fontos eredmény.

A számok azt mutatják, hogy az ország északi fele a vörös. Mondanak arról is valamit, hogy miért éppen ott van a több fertőzött?

Nem, erről nem mondanak semmit az adatok. Viszont, ha megnézzünk, hogy milyen volt a fertőzöttség mértéke a standard PCR-tesztek alapján, akkor azt látjuk, hogy ugyan hasonlít az antigén tesztek alapján mutatott képhez, de nem egy az egyben ugyanaz. Viszont azt látjuk a számokból, hogy az antigén tesztek ott működnek, ahol magasabb a fertőzöttek aránya. A fertőzöttség nagysága északon azonban inkább azzal függ össze, hogy kialakult ott több gócpont. Tudunk a lakodalmakról, ahol terjedhetett a fertőzés, Árvában és a Bártfai járásban pedig már szeptemberben komoly gondok voltak. Az északi részek fertőzöttsége tehát inkább hosszabb távú problémára utal. Viszont az antigén tesztek segítettek megmutatni, hogy vannak más gócpontok is, ott, ahol nem is sejtettük. Ilyen például Púchov vagy Ólubló. Erre az országos tesztelés nélkül valószínűleg csak egy vagy két hét múlva jöttünk volna rá, amikor már úgy lángoltak volna azok a régiók is, mint most Árva és Bártfa. Érdekes látni azt is, hogy Ólubló kapcsolódik Bártfához, Púchov pedig Árvához, vagyis a fertőzés az egyik járásból a másikba vándorol.

Mi a harmadik fontos tapasztalat?

Az országos tesztelés megerősítette azt is, amit a szakemberek már régen tudtak és hangoztattak, hogy az antigén tesztek használata éppen a kockázatos csoportok esetében, vagy a kockázatos régiókban kedvező. Ha már vannak számaink, akkor jobban meg tudjuk határozni azt is, hogy az antigén teszteket milyen feltételezett fertőzöttség esetén érdemes használni, figyelembe véve például a hamis pozitív eredményeket is, amiről ma már tudjuk, hogy hozzávetőlegesen 0,4 százalék. De számolhatunk költség-érték elemzést is, hiszen ezt ki tudjuk számítani az adatok alapján. Meg tudjuk tehát mondani, hogy mi az az alsó határ, hány százalék, ami fölött már megéri tesztelni. Az epidemiológiai konzíliumunk arra jutott, hogy a második fordulót ott kellene csak megtartani, ahol a fertőzöttség legalább 1,5 százalékos volt az antigén tesztekkel.

Igen, de a kormányfő most sem hallgatott a szakemberekre, ő 0,7 százalékban húzta meg a határt.

Ez igaz, de már az is pozitív eredmény, hogy az epidemiológiai konzílium hozzászólt ehhez a kérdéshez. Az én cost-benefit elemzésem azt mutatja, hogy legalább 1,1-1,6 százaléknak kellene lennie a határnak, amit befolyásol az adott régió korösszetétele. Azt, hogy a kormányfő a 0,7 százalék mellett tette le a voksát, én egyfajta menedzseri megközelítésnek tartom. Ha megnézzük az 1,5 százaléknál fertőzöttebb járásokat, akkor azt látjuk, hogy olyanokkal vannak körbevéve, ahol az arány 0,8-0,9 százalék. A kormányfő tehát feltehetően úgy gondolta, hogy a járvány régióból régióba terjed, és azért csökkentette a határt, hogy még a fertőzött járásokkal határos régiókat is le tudja tesztelni.

Ha van rá kapacitás, van felszerelés, vannak tesztek, akkor nyugodtan lehet a határ 0,7 százalék, de én is úgy vélem, hogy elég lett volna 1 százalékban meghatározni a limitet.

De az mindenképpen fontos, hogy a miniszterelnök és a csapata is tudatosította, hogy ezek a tesztek jobban működnek a magasabb fertőzéssel rendelkező járásokban. Ezért mondta azt is, hogy minden járásban lesz mobil mintavételi pont, ahol mindenki teszteltetheti majd magát teljesen ingyenesen, ami nagyon jó döntés. Az is jó, hogy a kórházakban és a szociális otthonokban rendszeresen ismétlődő tesztelések lesznek, és a határokat is ellenőrzik majd.

Hiányolta a tesztek eredményességének pontos ellenőrzését. Mennyibe került volna ez, és hogyan zajlott volna?

Teljesen egyszerűen: az egyik mintavételi ponton, amiből ugye 5000 volt az országban, az emberektől vett mintát nemcsak az antigén teszttel ellenőrizték volna, hanem PCR teszttel is. Vagyis az adott ponton minden embert kétszer teszteltek volna. Így össze tudtuk volna hasonlítani, hogy mit mond a PCR teszt, és mit az antigén. Ha részletesebb adatokat is kértünk volna az emberektől, akkor azt is fel tudtuk volna mérni, hogy az antigén tesztek a fertőzöttek hány százalékát szűrik ki, mert ezt most nem tudjuk pontosan.

Most csak azt tudjuk, hogy mintegy 23 ezer fertőzöttet találtunk, de azt nem, hogy az országban 46 ezer vagy 70 ezer-e a fertőzöttek teljes száma. Ez szerintem hatalmas hiba.

Azt mivel magyarázza, hogy a nagyvárosokban nincsenek gócpontok? Pozsony az egyik legkevésbé fertőzött város.

Ha megnézzük a fertőzöttségi térképet, akkor nagy különbséget látunk az ország északi és déli része között. Ha viszont megnézzük a nagyvárosokat, például Pozsonyt, akkor azt látjuk, hogy ott már nyáron is emelkedett a fertőzöttek aránya, ezért az emberek óvatosabbak voltak ősszel. Az egyetemek is elhalasztották az évkezdést, és nagyon szigorúan betartották az iskolákban a fertőzött osztályok lezárását. Pozsonyt tehát sikerült megvédeni.

És az ország déli része miért maradt zöld?

Erre szintén nem tudunk most választ adni. De az látszik, hogy a fertőzés északról délre terjed az országban, jelenleg valahol középen tart, nem ért el egészen a déli határig.

A Dunaszerdahelyi járás kivétel, ott magasabb a fertőzöttek aránya, és lesz tesztelés is. Ennek mi lehet az oka?

Ez egészen biztosan valamilyen szuperterjesztő felbukkanásának köszönhető, amely abban a járásban terjesztette a vírust. Más magyarázatot erre a jelenségre nem tudok mondani.

Ön egyik Facebook-bejegyzésében említette, hogy az országos tesztelésről tárgyalt a nagy-britanniai egészségügyi szolgálat (NHS) képviselőivel. Milyen a visszhangja az országos tesztelésnek külföldön? Érdeklődnek iránta?

Érdeklődés van, de jelenleg még keveset tudnak róla, értékelésről nem beszélhetünk, mert nem szolgáltattunk róla elég adatot külföldi partnereinknek. Mások így nem nagyon tudják megítélni az eredményességét.

Azt elképzelhetőnek tartja, hogy más országok is követik majd Szlovákia példáját, és letesztelik ezzel a módszerrel a lakosságukat?

Ebben szinte biztos vagyok, személyesen kísértem vasárnap egy angol delegációt, amely aprólékosan érdeklődött a lebonyolítás iránt. Ők is mérlegelik, hogy milyen paraméterekkel tudnák megvalósítani a tesztelést. Tudom, hogy sok ország érdeklődött iránta, és ha nyilvánosságra hozzuk a teszteléssel szerzett adatokat, akkor szerintem több ország is lesz, amely a saját igényeinek megfelelően tesztelni fogja a lakosságát antigén tesztekkel.

Ha nem tévedek, akkor Magyarországon is szóba került, hogy valami hasonlót megvalósítanának. Azt tudom, hogy Nagy-Britanniában a mi második fordulónknak megfelelően a kockázatosabb régiók tesztelését tervezik, de egyelőre az adatainkra várnak ők is.

A hétvégén kicsit szűkebb második forduló lesz, nem teszteljük újra az egész országot. Ön mit vár tőle? Milyen eredményre számít, lesznek meglepetések?

Szerintem különösebb meglepetések már nem lesznek. Hasonló képre számítok, mint amit az Árvában és a Bártfai járásban megvalósított két forduló mutatott. A két tesztelés között mintegy 56 százalékkal csökkent a kiszűrt pozitív esetek száma. Most is arra számítok, hogy mintegy felével csökken majd az esetszám.

A tesztelés hatása mikor mutatkozik majd meg PCR-tesztekkel mért országos adatok csökkenésében is?

Jelenleg a PCR-tesztek validitása éppen az országos tesztelés miatt nem teljesen korrekt. Nagyon sokan akarták teszteltetni magukat, sok cég is bekapcsolódott, teszteltette alkalmazottait, tehát jobbára egészséges embereket teszteltek. Szerintem ezen a héten még nem lehet rendesen figyelembe venni a standard PCR-tesztekkel végzett szűrés eredményét, éppen az előbb említett torzítás miatt.

Jelenleg az egyetlen releváns adat szerintem a kórházi esetek számának alakulása, ami azonban a 2-3 héttel ezelőtti állapotokat tükrözi.

Tehát 2-3 hetet kell várni, hogy lássuk a tesztelés eredményét?

Igen, akkor már látni fogjuk az eredményt, a kórházi kezelések számának alakulásából is.

Lajos P. János