1
Fotó: TASR
Megosztás
Elégedett a négy északi jársában a hétvégén végzett COVID-tesztelés eredményével a kormány és a miniszterelnök is, és óvatosabban ugyan, de néhány szakértő is. A több mint 140 ezres, 91 százalékos részvételt nem kommentálják, de a tesztelés szerintük is hasznos volt.
Martin Smatana, az Egészségpolitikai Intézet (IZP) tavasszal lemondott igazgatója kiemeli, hogy a kormány értékelésében elmondta azt is, hogy korántsem tekinthető mindenki vírusmentesnek, akinél a hétvégi teszt negatív eredményt mutat.
„Az 5594 fertőzött 1,4-es reprodukciós szám mellett 7800 megvédett embert jelent” – írja blogjában a szakember.
Ha nem különítik el ugyanis ezeket a fertőzötteket, várható, hogy legalább ennyi embert megfertőztek volna.
40 ember élete
Smatana tovább is megy a statisztikával: Ha a közegészségügyi hivatal szerint a kórházi kezelésre szorulók átlagos aránya szeptemberben 6 százalék, akkor a pilot-teszteléssel 470 beteg kórházi kezelését előzték meg, és egyben megmentették 40 ember életét.
„Tudom, hogy túlságosan egyszerűsítek, tudom, hogyan terjed a vírus, és ez a matematika nagyon leegyszerűsítő” – írja Smatana. –
Makroszempontból azonban így lehet az eredményeket a legszemléletesebben értelmezni.”
Szerinte ilyen számok mellett az eredményt tekintve még az „értéket a pénz” szempontjából is megállta a helyét a tesztelés.
Ellenőrző tesztek kellenek
Szerinte azonban nem szabad megelégedni ezekkel az eredményekkel, a kormánynak tovább kellene mennie a megkezdett úton.
„Az ellenőrző, validációs tesztek nélkül nem tudjuk megmondani, hogy a 3,9 százalékos eredmény valójában 8 százalékos vagy 10 százalékos átlagos fertőzöddttséget jelent-e” – magyarázza Smatana.
Igor Matovič kormányfő leegyszerűsítve azt mondta, hogy a hétvégén használt antigén tesztek a fertőzöttek 30-40 százalékát „találják meg”, és mivel a tesztelést erősen fertőzött régióban végezték, ő a 40 százalékos szint felé hajlott. Ez alapján az adott régióban a lakosság 10 százaléka lehet fertőzött (a fertőzöttek 3,97 százalékos aránya 10 százalékos átlagos fertőzöttséget jelent). „A validációs tesztek nélkül a Lancet (nemzetközi orvosi szaklap-szerk. megj.) csak egy rövid hírben számol majd be az országos tesztelésről” – véli Smatana.
Nem biztos, hogy az egész országot le kellene tesztelni
Szerinte komolyan át kell gondolni, hogy tényleg szükség van-e országos tesztelésre, vagy csak a fertőzöttebb járásokra kell-e koncentrálni. „Az egyes járások fertőzöttségében mutatkozó eltérés azt is eredményezheti, hogy a kevésbé fertőzött járásokban a fertőzöttek aránya fél százalék alatt marad – véli Smatana. –
Az ilyen alacsony eredmény hamis biztonság érzetét válthatja ki az ott élőkből, vagy pedig bizalmatlanná teheti őket a második teszteléssel szemben.”
Szerinte az alacsonyabb eredmény esetén a tesztelés anyagilag sem lesz kifizetődő. „Ilyen esetben a forrásokat jobban is fel lehetne használni, például az egészségügyi dolgozók vagy a szolgáltatók támogatására – magyarázza álláspontját Smatana. – A tesztelést nem kell minden járásban megvalósítani, elég lenne csak ott, ahol magas a fertőzöttek várható aránya.”
Csak időt vettünk, és karácsonyra újabb csúcsra lehet számítani?
„Mi lesz az országos tesztelés után? – teszi fel a kérdést az egészségpolitikus. – Javítják a közegészségügyi hivatal tesztelési és kontaktkeresési kapacitását? Lesz információs kampány? Lesz digitális applikáció? Ha nem, akkor csak időt vásároltunk, és karácsony előtt újra jöhet az országos tesztelés.”
Jarčuška: kiszűrtük a legfertőzőbbeket
Az erősen fertőző emberek kiszűrését tartja a legfontosabb eredménynek Pavol Jarčuška kassai epidemiológus, az országos pandémia bizottság taja is. „Kiszűrtük azokat, akiknek a legtöbb vírus volt a szervezetükben, és elméletileg ők lehetnek a legfertőzőbbek” – mondta a Dennik N-nek Jarčuška. Szerinte most az egyik legnagyobb veszélyt a családon belüli továbbfertőzés jelenti. „Jelenleg ez a koronavírus terjedésének fő útja.
Ha tehát van valaki pozitív a családban, akkor otthon szigorú intézkedéseket kell bevezetni, hogy a vírus ne terjedjen tovább” – magyarázta a járványügyi szakértő.
Úgy véli, hogy a járványgörbe ellaposodására legkorábban 2-3 hét múlva lehet számítani. „És ez nemcsak a tesztelés eredménye lesz, hanem az október 15. után bevezetett intézkedéseké is” – véli az epidemiológus.
Alábecsültük a vírust
Ő úgy véli, hogy a tesztelésnek lesz még egy eredménye: az emberek jobban tudatosítják a fertőzés veszélyét.
„A járványt az utóbbi hetekben alábecsülték, nemcsak Szlovákiában, hanem egész Európában. Elveszítettük az éberségünket, pedig a vírus ugyanúgy viselkedik, mint korábban” – állítja Jarčuška.
Szerinte azoknak is óvatosnak kell lenniük, akik PCR-tesztet csináltatnak maguknak. „Ma még nem fertőzöttek, de ez nem jelenti azt, hogy akár már a következő nap nem fertőződnek meg” – figyelmeztet a szakember.
A közönséget lehetne tesztelni
Úgy véli, hogy a járványintézkedéseket nem lehet majd egyik napról a másikra megszüntetni, habár arra lát esélyt, hogy enyhítések lesznek, ha valóban csökkenni fog a napi fertőzöttek száma. Az országos tesztelés során használt antigén teszteket szerinte alkalmazni lehet majd a kulturális és sportrendezvények engedélyezésénél, ahogyan ezt több nyugati országban már ma is teszik. „Ezt bizonyítja a kassai maraton és a pozsonyi Globsec-konferencia tapasztalatai, egyik helyen sem alakult ki járványgóc” – mondta az epidemiológus.
Lajos P. János