1
Fotó: Cséfalvay Á. András
Megosztás
Azok a pártok, amelyek több mint 3 százalékot értek el a választáson, állami támogatásban részesülnek. A Denník N listába szedte, hogy egyes pártok mennyit tehetnek majd zsebre a választások után.
Az állami hozzájárulásoknak három része van: a szavazatok-, a tevékenység-, illetve a mandátumok után járó támogatás. Ezek összegek nagyban függnek a megszerzett szavazatok pontos számától, illetve az adott időszak havi átlagbérétől is.
A szavazatok után járó támogatást a választások évében fizeti az állam, amelynek összege megegyezik a tevékenységre szánt összeggel, ám az utóbbit 48 részre osztják, és a négyéves választási időszak alatt folyamatosan kapják meg a pártok. Logikus, hogy a megszerzett mandátumok után járó támogatást csak azoknak a pártoknak folyosíthatják, amelyek bejutottak a parlamentbe. A hozzájárulások ezen része, mindig a legkevesebb.
A Denník N által közölt ábrából jól kivehető, hogy a legtöbb támogatást a győztes párt, azaz a Smer tehet zsebre. Ficoék több mint 23 millió euróval gazdagodnak, majd jön a PS (18 millió) és a harmadik pedig a Hlas (15 millió).
A Szövetség, amely nem jutott be a parlamentbe, közel 3,5 millió eurót kap a szavazatok-, illetve a tevékenység után járó támogatásokból.
A Denník N saját számításai
Az OĽaNO esetében – amely koalícióban indult – a törvény nem szabja meg, hogy a szavazatok után-, illetve a tevékenységre kapott pénzt hogyan is osszák el. Ebben a különböző platformoknak kell megegyezniük. A mandátumok után járó állami támogatást az a mozgalom kapja a koalíción belül, akinek a képviselője helyet foglal majd a parlamentben.
Azok a pártok, amelyeknek csak a 2 százalékot sikerül megugraniuk – pl. Demokrati, Sme Rodina – visszakapják azt a 17 ezer eurót, amelyet letétként helyeztek el a választáson való indulásukkor.
(N)