Soha annyit nem fizettünk az oroszoknak energiáért, mint amennyit idén fogunk

camera

1

Soha annyit nem fizettünk az oroszoknak energiáért, mint amennyit idén fogunk

Illusztráció 

Megosztás

Pénzben kifejezve az idei első négy hónapban már többet fizettünk, mint 2020-ban egész évben. Ez az adat azért kicsit torzít, mivel a 2020-as a járvány első éve volt, amikor jócskán lementek az árak. Ha viszont az idei tendencia marad, több pénzért vásárlunk idén az oroszoktól földgázt, kőolajat és üzemanyagokat, mint az eddigi rekordévben, 2011-ben - áll a HNonline hétfői elemző cikkében.

2020-ban csökkent az igény az energiahordozókra a koronajárvány miatt, abban az évben így harmadával kevesebbért vásároltunk az oroszoktól, összesen 2,9 milliárd euróért.

A mai helyzet ettől drámaian eltér. A februári ukrajnai invázió óta az oroszok korlátozták a gázszállítást Európába, ami miatt kilőttek a gázárak és más üzemanyagok árai is.

A Szlovák Statisztikai Hivatal adatai szerint az idei első három hónapban már 2,6 milliárd eurót fizettünk Oroszországnak a különböző energiahordozókért, tehát feltételezhető, hogy a 2020-as egész évi összeget a negyedik hónapban túlléptük – írja a HN. Ez pedig 148%-os évközi áremelkedést jelent.

Ha a tendencia nem változik, akkor az idei költéseink az orosz energiahordozókra meghaladja majd a 2011-es évet. Akkoriban a válságból ocsúdó gazdaságban az energiaárak harmadával nőttek egy év alatt, és összesen 5,2 milliárd eurót fizettünk az energiáért.

Az orosz állami bevételek 60%-át tehette ki áprilisban a földgázból és kőolajból származó pénz, az államháztartás abban a hónapban mégis deficitet mutatott. Az orosz pénzügyminisztérium adatai szerint ugyanakkor az első öt hónapjuk mérlege 1,49 billió (ezer milliárd) rubel pluszban. A Nemzetközi Pénzügyi Intézet előrejelzése szerint viszont idén az orosz gazdaság mintegy 15%-kal csökkenhet.

Milan Garbiar, a Deloitte vállalat energetikai senior menedzsere szerint egy újfajta pénzügyi rendszer születésének vagyunk tanúi, amit az oroszok elleni nyugati szankciók felgyorsítanak. Figyelmeztet arra is, hogy az energiaárak már a tavalyi év végén emelkedni kezdtek a Északi Áramlat II-es vezetékkel kapcsolatos bizonytalanságok, a régióbeli atom- és szénerőművek leállítása, valamint a széndioxid-kibocsátási engedélyek drágulása miatt, és olajat öntött a tűzre az EU zöld egyezménye is, tehát a fosszilis üzemanyagok nélküli Európa irányába történő elmozdulás érdekében kifejtett igyekezetek.

Garbiar úgy látja, hogy a gazdaság energiaszükségletei nem fognak csökkenni az elkövetkezendő években sem, a piac viszont végeredményben mindent megold, noha ennek lesznek elszenvedői.

Ján Pišta elemző azt mondja, Oroszország a politikai hatalma eszközeként használja az energiahordozókat. Szavai szerint az aktuális beszállítások csökkenését, melyek növelik a félelmeket és emelik az árakat, műszaki gondokkal magyarázzák az oroszok. Ha nem csökkentenék a szállításokat, akkor az árak is szerinte lecsökkennének a felére.

"Ha Oroszországban változás állna be a hatalomban, és egy demokratikus, Európa-párti kormány kerülne hatalomra, az energiahordozók árai jelentősen visszaesnének és sokkal előnyösebb lenne a kereskedelem" – szögezte le.

Figyelmeztetett viszont arra, hogy a magas árakon keresztül az orosz vezetés úgy manipulálja a közvéleményt, hogy ha Oroszország újra a gazdasági nagyhatalmak közé kerül, azzal a nép is gazdagodik.

(HN)

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program