1
A világ leggazdagabb embere a Tesla Roadsterét négy éve fellövette az űrbe (wikipédia)
Megosztás
Az első négy legtöbbet termelő országnak - nevezetesen az Egyesült Államoknak, Kínának, Japánnak és Németországnak - együttesen akkora a gazdasági kibocsátása, hogy az felér a "maradék" 190 állam folyó árakon számított bruttó hazai termékével (GDP). A Sme lap munkatársa átböngészett pár friss adatot a világgazdaság működésével kapcsolatban, és egymás mellé rakott néhány érdekes összefüggést a legnagyobb gazdasági szereplők vonatkozásában.
A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank számai alapján a most magunk mögött hagyott évben a Föld országai összesen 94 billió dollár értékben állított elő termékeket és szolgáltatásokat. Ez a bődületes szám akkora, hogy nem árt tisztázni: a billió milliószor milliót, azaz ezermilliárdot jelent, tehát
a globális kibocsátás 2021-ben 94 000 000 000 000 dollár értékűre sikeredett. És ha minden az elvárások szerint alakul, idén már a százbilliós határt is átlépi az összes ország együttes GDP-je.
Ez akkor jöhet össze, ha a világjárvány végre lecseng 2022-ben és a gazdaság működése a magas infláció ellenére is visszatér a normális kerékvágásba. A brit Centre for Economics and Business Research (CEBR) azt valószínűsíti, hogy Kína gazdasága 2030-ra már megelőzi az Egyesült Államokat. Bár más vélemények szerint a kilátások nem ennyire egyértelműek, mert a kommunista ország népessége csökkenésnek indult, a tőkeberuházások mennyiségének növelése önmagában már kevés, a termelékenység fokozása pedig nem annyira egyszerű – főleg egy egyre zárkózottabbá váló rezsim mellett.
Az 1,4 milliárd lakosú és 2,9 billió dollárnyit termelő India GDP-s mutatóban 2021-ben előzte meg a 65 milliós Franciaországot, és nagyon úgy néz ki, egy éven belül a 66 milliós a most 3,1 "billiós" Egyesült Királyságot is letaszítja a világ ötödik legnagyobb gazdaságának "fenntartott" helyéről.
Ha iparkodik, a jelenleg 145 milliós népességű 1,6 billió dollár értéket produkáló Oroszország 2036-ra bekerülhet a legnagyobbak tizes csoportjába,
ahova most a már említett Amerikán, Kínán, Japánon, Németországon, Anglián, Indián és Franciaországon kívül még Olaszország, Kanada és Dél-Korea küzdötte be magát.
Tíz év múlva a gazdasági teljesítménye alapján a 84 milliós Németország helyet cserél a 125 milliós Japánnal, mivel a szigetország nem tudott végérvényesen kikecmeregni az évtizedes stagnálásból és tavaly a becsültnél is nagyobb mértékben csökkent a gazdaság teljesítménye. A világ egyik legeladósodottabb fejlett országáról beszélünk, ahol az államadósság a GDP-hez viszonyítva eléri a 254 százalékot. Csak összehasonlításképpen jegyezzük meg, Szlovákia GDP-hez mért adóssága mintegy 60 százalék és maga a bruttó hazai terméke kevesebb mint 117 milliárd dollár.
Ami a legerősebb gazdasággal rendelkező 335 milliós
Egyesült Államokat illeti, 2021-ben 23 billió dollárnyi GDP-t állított elő. Ez azt jelenti, hogy ezzel az eredménnyel a világ össztermelésének a 24,4 százalékát adja, ami elsőre szépen mutat, de ha mellétesszük, hogy 1960-ban ez a részesedés még 40 százalékon állt, akkor már nem annyira tűnik rózsásnak a helyzet.
Igaz ami igaz, 1960-tól háromszor is bezuhant az amerikai gazdaság: először a 70-es években, amikor az USA-ban beütött a stragflációs időszak, és az országnak az emelkedő infláció, a magas munkanélküliség és a stagnáló gazdaság által okozott problémákkal kellett megküzdenie. 1980-ig a húsz évvel korábbi értékről 15 százalékpontot, azaz 25 százalékra zsugorodott Washington világgazdasági aránya. Aztán akkor figyelt be a következő gazdasági mosolyszünet, amikor 2000-ben kipukkant a dotkom-lufi, majd nyolc évvel később jött a globális pénzügyi válság. Ettől még érvényes az is, hogy a világ 50 legértékesebb cége közül 35-nek az USA-ban van a főhadiszállása.
A másik gazdasági óriás, a "17 billió dolláros" Kína szinte töretlenül növekszik, és akkor okoz csalódást, ha "csak" öt százalékos az évi gyarapodása. A világ legnépesebb állama, az 1, 430 milliárd lakosú ország az új technológiák terén is beelőzi Amerikát, legalábbis a Harvard egyetem egyik elemzése erre a következtetésre jutott. Az intézet kutatói szerint
az ázsiai nagyhatalom már így is lehagyta Amerikát a kvantuminformatika és az 5G technológia terén és tíz éven belül ugyanez fog történni a mestreséges intelligenciával és a biotechnológiával, valamint a félvezetőkkel is.
Peking hatalmas pénzeket fektet az új technológiákba. 2000-ben az amerikaiak – a mai árakon számítva – 270 milliárd dollárt ruháztak be kutatásra és fejlesztésre, és ebben a kategóriában az EU a maga 180 milliárdjával a második helyet foglalta el. Kína akkor még 30 milliárdot áldozott erre a célra, 2020-ra annyiban változott a helyzet, hogy Peking már majdnem annyit költ fejlesztésre, amennyit Washington és így az Európai Unió a harmadik helyre sodródott ki ebben "versenyszámban".
(a Sme cikke alapján)