Sok tárca között elveszhet a „baba” – már érvényes a rendkívüli helyzet a Sajón, de a megoldás még nem nagyon körvonalazódik

camera

1

Sok tárca között elveszhet a „baba” – már érvényes a rendkívüli helyzet a Sajón, de a megoldás még nem nagyon körvonalazódik

Fotó: Orosz Őrs 

Megosztás

Felgyorsulhat a Sajó szennyezésének megállítása, a folyó rehabilitációja, de egyelőre nem látszik, hogy milyen azonnali intézkedések következnek majd a kormány által kihirdetett rendkívüli helyzetből. A fő feladat továbbra is a gazdasági minisztériumra hárul, neki kell elemeznie az eddigi beavatkozások eredményeit és olyan intézkedéseket elfogadnia, hogy a szennyezés mielőbb megszűnjön. A környezetvédelmi minisztériumra hárul majd a folyó medrének megtisztítása, a pénzügyminisztériumnak kell az egészre pénzt találnia.

Az egykor az Alsósajói Siderit által kezelt vasércbányából kifolyó szennyezett bányavíz tisztítása még mindig nem kezdődött el, a Sajó medrének rehabilitációja viszont csak azt követően kezdődhet, hogy a szennyezés forrását elzárták. Sokkal előbbre járnánk azonban, ha a kormány már 5 hónappal ezelőtt rendkívüli helyzetet hirdet a Sajóra. Meglepő módon egyetért ezzel a gazdasági minisztérium is.

„Ismételten sürgettük, hogy a folyóra mielőbb hirdessük ki a rendkívüli helyzetet, ez olyan törvényi hátteret teremt, amely egyszerűsít bizonyos eljárásokat és gyorsabbá teszi a Gabriella bányából kifolyó, magas ásványtartalmú víz tisztítási munkáinak a megkezdését” – válaszolta a Paraméter kérdésére Richard Sulík (SaS) minisztériuma.

Sulíkéknak kell megállítaniuk a szennyezést

A kormányhatározat ugyanis a gazdasági minisztériumot bízta meg a legtöbb feladattal a Sajó szennyezésének leállításával kapcsolatban. Jövő hétre ki kell értékelnie az eddigi intézkedések és lépések hatékonyságát, és új tervet is le kell tennie az asztalra. Ennek az az oka, hogy a Sajót szennyező, már régóta nem működő bánya az Ércbányák állami vállalat tulajdonába került, miután az üzemeltető Alsósajói Siderit Kft. felszámolás alá került még 2015-ben.

A gazdasági minisztérium szerint az Ércbányák soha nem művelték az elhagyott vasércbányát, nem is ők okozták a Sajó vízszennyezését, ennek ellenére mindent megtesznek a helyzet gyors megoldása érdekében. Szerintük ennek köszönhető, hoyg már eddig is csökkent a bányából kifolyó szennyezett víz mennyisége. „Az Ércbányák további intézkedéseket javasolnak az ásványokkal erősen szennyezett víz mennyiségének további csökkentésére, amelyeket az állami vízhatóság elé terjesztettek” – magyarázta álláspontját a Paraméternek a szaktárca. Emellett továbbra is ellenőrzik az intézkedések hatékonyságát és rendszeresen elemzik a helyszínen vett vízmintákat is.

A szennyezett Sajónál járt a napokban Zuzana Caputová is, aki szintén sürgette a rendkívüli helyzet kihirdetését (Fotó: Nászaly Gábor)

5 hónapot késtek, de most már örül a környezetvédelmi tárca is

Talán segített, hogy Zuzana Čaputová államfő is meglátogatta a múlt héten a halott folyószakaszt, és Eduard Heger kormányfő is a Gombaszögi Táborban, vagyis a Sajó völgyében járt. Most már egyébként a környezetvédelmi minisztérium is előnyösnek tartja a rendkívüli helyzet kihirdetését. „A rendkívüli helyzet kihirdetése lehetővé teszi a szükséges intézkedések gyors elfogadását” – írja a Paraméter kérdéseire küldött közleményében a Ján Budaj (OĽaNO) miniszter vezette szaktárca.

Azt nem indokolják, hogy miért csak most, 5 hónappal a szennyezés kezdete után tettek erre javaslatot. A rendkívüli környezetvédelmi helyzet kihirdetését ugyanis a környezetvédelmi tárcának kell javasolnia.

Meglepő módon a környezetvédelmi minisztériumnak a szennyezés megszüntetéséig nincs sok feladata. Egyfajta koordinátorként működhet a szennyezés megállításában, ezt írja a kormányhatározat is, komolyabb feladatot a meder rehabilitációjában kaphat. „A környezetvédelmi minisztérium feladata a megfelelő intézkedések elfogadása a Sajó vízfolyásának rehabilitációjára” – áll a dokumentumban. A többi feladat csak tanulmánykészítés, javaslattevés a munka koordinációja.

Helyzetfelmérés és a módszerek elemzése

Így látja saját feladatát a szaktárca is. „A környezetvédelmi minisztérium biztosítja a helyzetfelmérést és a felszíni vizek eredeti helyreállításához szükséges szakmai alapanyagok és a legjobb módszerek elemzésének kidolgozását. Egyben javaslatot tesz a válságmenedzsment szerveinek koordinációjára és tevékenységére” – válaszolta kérdéseinkre a minisztérium.

Az eddigi munkát azonban Budajék is kevésnek tartják.

„Néhány intézkedés ugyan megvalósult, de nem állították meg teljesen a bányavíz kifolyását, ezért kulcsfontosságú újabb intézkedések elfogadása – írták válaszukban. – Az egyik ilyen fontos intézkedés a folyóba ömlő bányavíz kifolyásának megállítása.”

Továbbra is naponta 1 tonna vas, 3 tonna kén érkezik a Sajóba

Azt, hogy csökkent a bányából kifolyó szennyezett víz mennyisége nem vitatják a folyó megmentéséért küzdő aktivisták sem. Továbbra is naponta több tonna szennyezőanyag ömlik a Sajóba Orosz Örs (Szövetség) szerint, aki a folyószennyezésre elsőként hívta fel a figyelmet.

„A víz mennyisége ugyan a kezdethez képest 80 százalékkal csökkent, de azóta a csökkenés megállt, és naponta továbbra is egy tonna vas, három tonna kén és 3 kilogramm arzén kerül a vízbe” – magyarázta Orosz.

Kellett a „rendkívüli helyzet”, jöhetett volna korábban

Szerinte viszonylag egyszerű lenne a szennyezés megállítása is, még ha pénzbe is kerülne. „A rendkívüli helyzet kihirdetésével nagyobb súlyt kapott a Sajó szennyezése, ezzel egyszerűbbé válnak a folyamatok, biztosítani lehet hozzá a szükséges forrásokat is” – mondta Orosz.

Úgy véli, hogy a megoldás sem túl bonyolult, sem a szennyezés megállítása, sem pedig a folyó rehabilitálása.

„Ha valaki tényleg a megoldást keresi, már azzal komoly segítséget nyújt, ha »vízlépcsőket« építenek, a folyó medrébe terméskövet szórnak, már az segíti a szennyezés leüllepedését, és megmenti a folyó alsóbb szakaszait” – magyarázta Orosz.

Ez nagyobb vízállás esetén is biztosítaná, hogy a szennyezés nem jut ki a folyó már különben is tönkre tett szakaszából. Szerinte az ideiglenes vízlépcsők mögül ki lehetne szivattyúzni a szennyezett vizet és iszapot, a vizet meg lehetne tisztítani, a szennyezett iszapot el lehet távolítani.

„A szennyezett iszapot a környéken is el lehet helyezni, sajnos van elég zagytározó a közelben” – magyarázta Orosz.

A folyóba ömlő szennyezett bányavizet kell megtisztítani

A beömlő szennyvizet is meg lehet tisztítani, van hozzá megfelelő technológia, és cég is, aki elvégezné.

„Egy cseh cég jelentkezett a Facebookon még februárban, amelyik azt a mennyiséget is meg tudta volna tisztítani, ami akkor folyt ki a bányából. Így, hogy az ötödére esett vissza a kifolyó víz mennyisége, még könnyebbé és olcsóbbá vált a feladat” – magyarázta Orosz.

Szerinte a bányavíz kifolyását nem nagyon lehet megállítani, ennek geológiai okai vannak. „Ez minden bányában így van, az a kérdés, hogy a kifolyó bányavíz mennyire szennyezett” – mondta a Szövetség szakpolitikusa.

A tárcák közti kompetenciavita

Orosz tart attól, hogy a Sajó megmentése kompetenciavitába torkollik a környezetvédelmi és a gazdasági minisztérium között. Amíg ugyanis a bányában van a bányavíz, addig a gazdasági minisztérium hatásköre, de amint a Sajóba kerül, már a környezetvédelmi tárcának kell kezelnie a helyzetet. „A minisztériumok alapvető feladata, hogy együttműködjenek a megoldás megkeresése érdekében. Öt hónapjuk volt, hozzanak létre egy válságstábot, üljenek össze, és találják ki, hogy hogyan lesz a Sajóból tiszta vizű folyó” – üzente a szaktárcáknak Orosz.

A tisztításhoz szükséges pénzt ráadásul a pénzügyminisztériumnak kell megtalálnia, csak bízni lehet abban, hogy a Matovič-Sulík ellentét nem fogja befolyásolni a Sajó környezetvédelmi katasztrófájának a kezelését.

Lajos P. János

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program